A Magyarországon a személyi számítógépekre (PC) jogosulatlanul telepített szoftverek értéke 2010-ben elérte a 131 millió dollárt (24,5 milliárd forint). Az év során a PC-kre telepített szoftverek 41 százaléka illegális kalózmásolat volt – állapította meg a Business Software Alliance (BSA) 2010-es globális szoftverkalózkodásról szóló felmérése.

Ez a tanulmány a BSA globális szoftverkalózkodásról szóló nyolcadik felmérése, amelyet az IDC-vel, az informatikai iparág vezető piac- és trendkutató vállalatával együttműködésben folytatott. A kutatás 116 ország és régió adatait dolgozta fel. Az idei felmérés egy új szemponttal is bővült, ugyanis az Ipsos Public Affairs közvéleménykutatást végzett a PC-felhasználók körében a szoftverkalózkodással kapcsolatos alapvető társadalmi attitűdökről és jellemző magatartási formákról.

A közvéleménykutatás eredményei szerint a szellemi tulajdonjog védelmét sokan támogatják: tízből hét válaszadó úgy nyilatkozott, hogy szerinte a technológia fejlődése érdekében fizetni kell a szoftvergyártók termékeiért. Meglepő módon a szellemi tulajdon védelmének támogatottsága általában véve azokban az országokban volt a legmagasabb, ahol magas volt a szoftverkalózok száma.

A felmérés arra is rávilágított, hogy a válaszadók szerint a licenszelt szoftver jobb, biztonságosabb és megbízhatóbb, mint a kalózmásolat. Viszont számos PC-felhasználó nem tudja megkülönböztetni, hogy a szoftverbeszerzés mely formája legális vagy illegális (például egyetlen licenc használható-e a több számítógéphez vagy a fájlmegosztó hálózatokról letöltött verziók legálisak-e).

"Az eredmények azt mutatják, hogy a kalózmásolatok aránya nem nőtt ugyan tavalyhoz képest, de sajnos nem is csökkent, így még mindig sok a tennivaló ezen a téren. Minél eredményesebbek vagyunk a szoftverkalózkodás visszaszorításában, annál jobbat teszünk Magyarország gazdaságának– mondja Dzsinich Gergely, a BSA Magyarországi Bizottságának vezetője.

A kalózszoftverek nyilvánvaló veszélyt jelentenek közvetlenül a felhasználókra nézve is, hiszen azok használata gyakran napokig tartó szervizeléshez, rendszerleálláshoz, üzleti és személyes adatok elvesztéséhez vezethet, nem beszélve az esetleges botnet hálózatok útján történő visszaélésekről. Kötelességünk, hogy felhívjuk a felhasználók figyelmét az illegális termékekben rejlő egyértelmű veszélyekre – tette hozzá.

Az illegális szoftverek használata azonban messze nem magyar jelenség. (A régióban például sokkal rosszabb a helyzet Lengyelországban, ahol 54 és Romániában, ahol a szoftverek 64 százaléka illegális.) Európában a lopott szoftverek kereskedelmi értéke 2010-ben megközelítette a 13,5 milliárd dollárt. Globális szinten a szoftverkalózkodás értéke 59 milliárd dollárt tett ki, ami majdnem duplája a 2003-as értéknek. A 2010-es tanulmányban szereplő 116 régió felében minimum 62 százalékos volt a szoftverkalózkodás mértéke, míg az átlagos nemzetközi szint 42 százalék.

A szoftverkalózkodás a fejlődő gazdaságokban a legjellemzőbb. Ezekben az országokban a kalózkodás szintje 2,5-szer magasabb, mint a fejlett területeken, és az itteni kalózmásolatok kereskedelmi értéke (31,9 milliárd dollár) a teljes nemzetközi szint több mint felét teszi ki. Az illegális szoftverhasználat egyik gyakori módja, ha több számítógépre telepítik a csak egyetlen számítógépre telepíthető szoftvereket.