Tízmilliárdok hiányoznak a magyar IT-piacról
Tíz százalékkal növelte árbevételét az SAP Magyarország – számolt be újságíróknak Ablonczy Balázs, a magyar leányvállalat ügyvezető igazgatója, az üzleti folyamatokat támogató és vállalatirányítási szoftvereket fejlesztő SAP éves üzleti konferenciáján Tihanyban. A cég árbevétele 2011-ben elérte a 15,2 milliárd forintot. Ebből körülbelül hétmilliárd forint export-árbevétel, hiszen a cég magyar kutató-fejlesztői központja rengeteg fejlesztést visz külföldre. 2008-ben még 12-13 milliárdos árbevételt ért el a cég. A cég látszáma ma már meghaladja az ötszáz főt.
Az új szoftver árbevétel 17 százalékkal nőtt, ez azért fontos, mert ez a legnagyobb profittartalommal bíró termékkör, igaz, az ilyen termékeket állítják elő a legnagyobb befektetéssel. Az ügyvezető igazgató elmondta: az utóbbi időben jelentősen megnőtt az érdeklődés termékeik iránt a kis- és közepes vállalati szegmensben, köszönhetően annak, hogy az Új Széchenyi Terv lehetőséget ad a kisebb cégeknek a megfelelő szoftverek finanszírozás keretében történő megvásárlása. Ebben a vállalati körben az értékesítések jelentős része valamilyen GOP-os forrásból valósult meg – mondta az ügyvezető igzagató.
Hozzátette: a cégük továbbra is a nagyvállalati körből realizálja bevételének legnagyobb részét, s bár a beruházásokat visszafogták, a gyors megtérülést lehetővé tévő invesztíciókat viszont hamar meglépik. Változott a pénzintézetek hozzáállása az üzleti folyamatokat támogató szoftverekhez: sok bank és biztosító a gyors költségcsökkentés reményében hajt végre fejlesztéseket az informatika e területén.
A kormányzati költések harmadára estek vissza – mondta Ablonczy Balázs. Ennek oka, hogy a kormányzati szektorban továbbra is szakmai egyet nem értés jellemzi a döntéshozatali mechanizmust, emiatt nagyon fontos állami projektek tenderei hosszú hónapok óta nincsenek kiírva. E tendereken lehet egy komoly induló az SAP. Ablonczy szerint a kormányzati költések ezen a téren korábban az árbevétel harmadát tették ki, míg idén ez az arány visszaesett huszonöt százalék alá. – Nagyon fontos lenne, hogy ez változzon, mert ezek a költések jellemzően uniós finanszírozásúak, a források megvannak, csak el kellene költeni azokat – mondta Ablonczy Balázs, hozzátéve, hogy nem látja, hogy ez komolyan megváltozhatna 2012 folyamán.
Az ügyvezető igazgató szerint a késlekedő kormányzati projektek tízmilliárdos forrást pumpálhatnának a magyar informatikai piacra, ami alkalmat adna arra, hogy a fejlesztő- és rendszerintegrátor, többségében magyar kis- és közepes vállalatoknak legyen munkájuk, és ki tudják használni a kapacitásaikat. Az informatikai projektek esetében is igaz, hogy időben el kell költeni a lehívott uniós forrásokat, ám Ablonczy Balázs szerint egyáltalán nem mindegy, mire költik el ezeket a pénzeket, s azok milyen hatékonyan hasznosulnak. Hozzátette: a cseh és a szlovák informatikai piac is csaknem kétszer akkora, mint a magyar.
Globálisan a 2010-es 12 milliárd eurós árbevételről 2015-re húszmilliárd euró bevételt szeretne elérni az idén negyvenéves SAP. Ennek negyven százalékát a partnerhálózatokon keresztül kívánja behozni a német vállalat. Magyarországon a Fornax és az Enterprise lettek a legújabb, komoly partnerek, előbbi a kormányzati, utóbbi pedig az egészségügyi területen halmozott fel professzionális tudást. A partnervállalatok munkahelyeket is teremtenek. A cég a globális piacon tavaly több mint 14 milliárd eurós árbevételre tett szert.
Ablonczy Balázs szerint a magyar infromatikai piac még mindig úgynevezett követő piac, nem jellemző nálunk, hogy elsőként vezetnék be a legújabb, innovatív fejlesztéseket. Ennek ellenére az ügyvezető igazgató szerint az innovatív üzleti szoftverek értékesítése egyre lendületesebben nő Magyarországon. Az üzleti szoftverek piaca nálunk gyorsabban nő, mint a teljes informatikai piac. Az SAP piaci részesedése megközelíti a 36 százalékot. A tradicionális üzleti szoftverek piaca alig növekszik már, de az üzleti analitikai szoftverek, a mobil megoldások és az üzleti intelligencia szoftverek dinamikusan növekednek. A felhőalapú megoldások piaca nem nő olyan dinamikusan, mint kívánatos volna.
