A BB anyacége, a General Electric a régióban tervezett visszavonulót, ezért a magyar piac elhagyása nem volt nagy meglepetés. Mindkét bankcsoporthoz tartozik pénztári üzletág. A négy megmaradt magánnyugdíjpénztár közül a két állami a két kisebb szereplő. A 61 ezer tag közül 4400 tartozik az MKB-hoz, hétezer pedig a Budapesthez. A kezelt vagyon az MKB-nál 14,6 milliárd forint, a Budapestnél húszmilliárd.

Az MKB nem kívánta lapunknak részletezni a magánnyugdíjpénztárral kapcsolatos terveit, a BB pedig még elég friss történet, így mérget nem lehet rá venni, hogy ezek a cégek megszűnnek, ám mégis ez a legvalószínűbb. Elvégre elég skizofrén állapot lenne, ha a banki ág a kormány számára kedves tevékenységet végezne, a pénztárak pedig a rendszer nagy ellenállói lennének.

Vagyis összesen több mint 11 ezer tag majd 30 milliárd forint vagyonával együtt hamarosan dönteni lesz kénytelen: átlép vagy visszalép. A két másik pénztár, a Horizont (a korábbi legnagyobb, az ING olvadt bele a nála sokkal kisebb pénztárba) és a Szövetség kampányt indított, hogy a még el sem fogadott szigorítások után is talpon maradhasson. Mint ismert, a kormány olyan módosítást nyújtott be a költségvetést megalapozó törvényhez, amely végelszámolásra kötelezi a nem kellően serény tagokkal bíró pénzárakat.

Jelesül a tagok 70 százalékának havi befizetőnek kell lennie, s a taglétszám sem olvadhat féléves távlatban 30 százalékot meghaladó mértékben. Utóbbi elvileg kivédhető a minden bizonnyal megszűnő, állami tulajdonba került pénztárak tagjainak átcsábításával. Aki ráadásul a szabályok ismeretében lép át, biztosan fog havi tagdíjat fizetni.

A harmadik negyedév végén 205 milliárd forint vagyont halmozott fel a 61 ezer tag. A szabályok szerint minden pénztártag maga döntheti el, hogy szeretne-e visszalépni az állami rendszerbe – az erre adott határidőt megszünteti a kormány, vagyis a visszalépés nem jogvesztő határidejű. A visszalépők a reálhozamot ugyanúgy megkaphatják, mint korábban, a pénz felvehető, de az önkéntes pénztári számlára is mehet.