Az utóbbi években nagyot romlott a magyar baromfiágazat versenyképessége - számolt be a Napi Gazdaság. A termelők felélték megtakarításaikat, a fejlesztések elmaradtak, az épületállomány és a technológia elavult, a magas áfaterhelés, illetve a vásárlóerő hiánya miatt megindult a szektor leépülése. Ez rövid távon akár 12-15 ezer munkahely megszűnését is jelentheti.

A Baromfi Termék Tanács (BTT) most elkészült hétéves fejlesztési stratégiája szerint a folyamat megállításához jól átgondolt, a termelési alapoktól a hizlalás korszerűsítésén át a vágóhidakig egymásra épülő, részben uniós támogatással megvalósuló fejlesztésekre van szükség. Így európai szinten is jelentőssé, a termelők számára ismét jövedelmezővé tehető az ágazat. Ehhez összesen 315 milliárd forint értékű beruházásra van szükség, a legfontosabb a keltetők és a vágóüzemek fejlesztése.

Magyarország egy főre vetített baromfihúsexportja a beruházások eredményeként mind volumenében, mind értékben a legnagyobb lehetne Európában, étkezési tojásból pedig önellátó lenne az ország – állítja a BTT. A fejlesztésekkel hosszabb távon az állam is jól járna: a program végére 10-12 ezer fővel bővülhetne a foglalkoztatottak száma, az ágazat adóbefizetései áfa nélkül elérhetnék az évi 38-40 milliárd forintot.

A beruházások mellett szükség van az áfa drasztikus csökkentésére, a baromfi-állatjóléti támogatások tízmilliárd forintra emelésére, de erősíteni kell az integrációt is. Elengedhetetlen, hogy a következő időszakban jobban hozzájussanak az uniós forrásokhoz a jelenlegi definíciók szerint nagyvállalatnak minősülő, a támogatásokból lényegében kizárt cégek – ezek ugyanis uniós szinten csak középvállalkozások, és így versenyhátrányban vannak más országok termelőivel szemben.

A terméktanács megfontolandónak tartaná egy önkéntes alapon szerveződő nemzeti exportvállalat létrehozását is, amelynek révén jelentősebb árualappal több uniós vagy harmadik országbeli piacon is versenyképes megjelenéshez juthatna az ágazat.