Tizenötmilliárdot kaszálhatnak a magyar lízingcsalók
Együttműködési megállapodást kötött a Magyar Lízinszövetség és az Országos Rendőrfőkapitányság a járművekre elkövetett finanszírozási csalások hatékonyabb felderítésre.
Magyarországon évente több ezer autót vásárolnak fiktív vevők lízinghitelre, majd az autókat külföldre értékesítik. A Magyar Lízingszövetség 10-15 milliárd forintra becsüli a tagszervezeteit ért kárt, ugyanakkor igen kicsi a felderítési arány. A csalást szervezett bűnözői hálózatok követik el. Papíron a vevők többnyire hajléktalanok, a külföldre eladott gépjárművet pedig a nemzetközi jogi szabályozatlanság miatt képtelenség visszaszerezni, illetve a finanszírozót ért kárt megtérítettni.
A most aláírt megállapodás alapján a szövetség a csalások megelőzése, illetve felderítése érdekében vállalta, hogy összesíti a tagszervezetei által kötött kölcsön-, bérlet és lízingszerződésekből eredő bűncselekményekre utaló esetek adatait, s azokról, illetve a belőlük levont következtetésekről az adatvédelmi jogszabályok betartásával folyamatosan tájkoztatja a rendőrséget, illetve a rendőrség megkeresésére a lehető leggyorsabban reagál. A felek emellett megállapodtak abban, hogy rendszeresen egyeztetéseket tartanak az újabb elkövetői módszerek feltárására, megelőzésére.
A szövetség a lízingcsalásokkal kapcsolatos tapasztalatait egy tankönyvben is összefoglalta, amit a Rendőrtiszti Főiskola rendelkezésére bocsátott, hogy ezzel is segítse a jövő gazdasági nyomozóinak a képzését.
Lévai Gábor elmondta: a szövetségnél az eltelt két év alatt 3200 bejelentett esetet regisztráltak, amelyből közel ötmilliárd forint kár keletkezett. Idén eddig több mint 1100 esetről tudnak. Azonban az alacsony- a főtitkár szerint 20 százalékos körüli - felderítési arány miatt a tagszervezetek gyakran nem is fordultak rendőrséghez, hanem más módon (például behajtó cégek révén) próbálták érvényesíteni az érdekeiket. A Lízingszövetség becslése szerint valójában 10-15 milliárd forintra tehető a hazai finanszírozó cégeket ért teljes kár. Bár a csalások többségét személygépkocsikra követik el, az utóbbi időben egyre nagyobb súllyal van jelen a haszonjárművekre elkövetett csalás, mivel erre valamivel lazább regisztrációs szabályok vonatkoznak.