A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa fél százalékponttal, 10 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot hétfőn. A döntés megfelel az előzetes várakozásoknak.

A jegybank - ahogy várható volt - a gyorsan csökkenő inflációval, a lassuló növekedéssel és a stabilizálódó forintárfolyammal indokolta a lépést. Simor András jegybankelnök a döntés bejelentését követő tájékoztatón elismerte: az infláció és a gazdsági folyamatok alakulása nagyobb kamatvágást indokolna, de a stabilitási szempontok még óvatosságra intenek.

A Monetáris Tanács -a jegybanki közlemény szerint - úgy véli, hogy az infláció tovább mérséklődhet, és "a monetáris politika számára releváns horizonton" (vagyis másfél-két éven belül) jóval a három százalékos cél alá kerülhet.

A jegybanktanács úgy véli, hogy a visszaeső világgazdaság rontja a hazai növekedési esélyeket is, így a magyar GDP jövő évi visszaesésést 2010-ben csak lassú élénkülés követheti.

A testület azonban azt is hangsúlyozta: továbbra is figyelmet kell fordítaniuk a pénzügyi közvetítő rendszer stabilitásának megőrzésére és a tőkeáramlások folytonosságának biztosítására. Vagyis: a forint árfolyamára. A Monetáris Tanács szerint az októberi megingás után "a külső finanszírozást övező kockázatok fokozatosan mérséklődtek" - vagyis elkerültük az államcsődöt. Azt is kiemelik azonban, hogy a bizonytalanság nem múlt el. A további kamatcsökkentés feltétele a pénzügyi stabilitás fennmaradása.

A jegybanktanács közleményéből az is kiolvasható, hogy a hitelválság tartósan megváltoztathatja a finanszírozási feltételeket, félő, hogy a pénzből továbbra is szűkös lesz a kínálat, ami "a hazai gazdasági szereplők alkalmazkodását, a kiadások és jövedelmek közötti különbség tartós csökkentését teszi szükségessé". Vagyis: nem lesz hitel, és ehhez az országnak és a lakosságnak isalkalmazkodnia kell.

- Egy százalékpontos csökkentést is el tudtam volna képzelni, már csak azért is mert a piac egy része ennyit árazott be – mondta lapunknak Törörk Zoltán, a Raiffeisen Bank elemzője az MNB fél százalékpontos kamatvágásával kapcsolatban. A döntésből az olvasható ki, mintha a monetáris tanács megijedt volna korábbi bátorságától. A 3 százalékpontos alapkamat-emelés óta ugyanis volt két váratlan csökkentés, amire a piac nem számított,  most viszont sokan többet is elképzelhetőnek tartottak, mégsem lépték meg.

Nem kétséges, ingoványos talajon kell utat találni, és ingoványos talajon mozog a monetáris tanács. Hogy ez mennyire így van, ahhoz elég  a környező, feltörekvő országok elmúlt időszakának kamatdöntéseit megvizsgálni. Míg Törökországban például 1,25 százalékpontos csökkentés volt, Ukrajnában többszöri kamatemelést hajtottak végre.

Az elemző ezzel együtt úgy véli, jövőre idehaza folytatódik a kamatcsökkentés, 2009 végére 6 százalék körüli alapkamatra számíthatunk. 

Kondrát Zsolt, az MKB Bank vezető elemzője szerint a piaci szereplők többsége fél százalékpontos csökkentésre számított. Az látszott, hogy a monetáris tanács decemberben többet akart vágni, mint fél százalék, s ezt  két lépcsöben - december elején és most - oldották meg. További mérséklésre lehet számítani,  a kérédés csak az, milyen ütemben: marad-e a jelenlegi 50 bázispontos lépcsőzés, vagy egy ennél nagyobb vágás következik. A bizonytalanságot a nehezen látható piaci fejlemények és a globális gazdasági környezet okozza. Pontosan emiatt nehéz hosszabb időszakra előre jelezni. Annyi azonban valószínűsíthető: ha a nemzetközi helyzet megengedi, jövőre 6-7 százalékig lehet levinni az alapkamatot.

Ez a szint már a hazai vállalkozások versenyképességét is javítaná - tette hozzá  Kondrát Zsolt.

Simor András