A mátraterenyei képviselő-testület által szeptemberre kiírt ügydöntő helyi népszavazás előtt a fővárosban sajtótájékoztatón mutatta be a nógrádi településnél tervezett viszonylag kis méretű, 50 MW-s szénerőmű tervét Farkas Tamás, az Első Nógrádi Erőmű Zrt. vezérigazgatója.

Az általa előadott illetve a beruházást ellenző WWF Magyarország által közzétett adatok összevetéséből kiderül: az egység évente mintegy 350 ezer tonna széndioxidot, 1200 tonna nitrogénoxidot, ezen kívül kéndioxidot, szénmonoxidot, kloridokat, fluoridokat, ammóniát és port bocsát majd ki.

Rudi Zsuzsanna, a tervezésben részt vevő, állami MVM Erbe környezetvédelmi főosztályvezetője hangsúlyozta ugyanakkor, hogy ezek a mennyiségek az egészségügyi határértékek néhány százalékán állnak majd (a kéndioxid esetében közel 20). Szilárd veszélyes hulladék nem keletkezik: a 99 százalékban megfogott, ártalmatlanított port a bányába töltik vissza.

A termelés 20 százaléka úgynevezett "biomassza" lesz, ami az elhangzottak szerint a környező erdőgazdálkodásból származó "fanyesedék, faaprólék" lesz, és semmiképpen nem eredményezi a környék fáinak kivágását.

A környéken munkanapokon valóban óránként 8-10 teherautó fordul majd meg, de az útvonalak részint alig érintenek lakott települést, ezeket pedig igyekeznek falakkal védeni a zaj ellen. Vízből egy kímélő technológia következtében elegendő lesz a helyi fúrt kút is: ez nem érinti a környék talajvízszintjét, és nem lesz szükséges a környék egyéb vízforrásaira sem.

A légszennyezés környezetvédelmi területeket vagy éppen Szlovákiát bizonyosan nem éri el, de érint úgynevezett ökológiai folyosókat, puffer- és magterületeket, valamint - csak széntüzelés esetén - tájvédelmi körzetek szélét is.

Megerősítették azt is, hogy az egység hatásfoka 33 százalék lesz, ami más tüzelőanyagokhoz képest kevésnek tűnhet, de ilyen barnaszénből ennél jobb hatásfokot nem lehet kihozni, és ennél sokkal rosszabb hatásfokkal is működnek Magyarországon szénerőművek - hangsúlyozta Farkas Tamás.

A környezetvédelmi engedélyeztetés az első fázisban, az úgynevezett Előzetes Vizsgálati Dokumentációnál tart.

A beruházás gazdasági vonatkozásairól a vezérigazgató annyit mondott, hogy az több tízmilliárd forintba kerül, ami drága, de a környék újra megnyitandó barnaszénbányáiból származó tüzelőanyag már olcsó. A tulajdonosok emellett az áramigények növekedésében bíznak. Az erőművet 2013-ban adnák át. Farkas Tamás a várt nyereségesség és a beszállító bányák tekintetében a folyamatban lévő tárgyalásokra hivatkozva nem kívánt bővebb tájékoztatást nyújtani.

Éppígy nem kívánta pontosan megjelölni, kik állnak a céget tulajdonló, ciprusi bejegyzésű Herco Holdings mögött. Róluk annyit mondott, hogy külföldi, pénzügyi befektetők. Azt kérdésünkre határozottan cáfolta, hogy a csendestárs az Első Nógrádi Erőmű Zrt. jogelődjét birtokló hazai pénzügyi nagybefektető, Leisztinger Tamás lenne.