A kormány jövő évi vagyongazdálkodásának kiadási-bevételi oldalán szereplő egyik legnagyobb, 169 milliárdos bevételi tételéről egyáltalán nem tudni, miből is jönne össze - hívja fel a figyelmet a napi.hu.

A jövő évi költségvetés vagyongazdálkodási fejezete 237 milliárdos bevételekkel és 199 milliárdos kiadással számol.

A bevételi oldalon messze a legnagyobb egy 169 milliárdos "egyéb bevétel". Ezt a büdzsé készítői szerint "az állami ingatlanvagyon és ingóságok, valamint a vagyoni értékű jogok határozzák meg". A lap szakértői tanácstalanul állnak a hatalmas tétel előtt, amit legutóbb csak a Liszt Ferenc Reptér 475 milliárdot kóstáló üzemeltetési jogának 2005-ös eladása szárnyalt túl. Tippjük szerint esetleg gáztároló kerülhet át az orosz Gazpromhoz.

Ha azonban a tétel valami ok folytán mégse folyna be, hatalmas lyuk támadna a költségvetésen - szögezik le. Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) szintén megütközött a 169 milliárd forintos tételen: az ÁSZ szerint e bevételi tételnek semmilyen alapja nincs, ezért ezt a tételt potenciális költségvetési kockázatként azonosította.

A bevételből 30 milliárd "értékesítésből" származik. Ennek kétharmada a szén-dioxid-kvóták eladása. Nyolcmilliárd származhat ingatlaneladásból, aminek háromnegyedét az FTC-stadion eladható telekrészéért remélik.

39 milliárd "vagyonhasznosításból" folyna be. Ezen belül a Szerencsejáték Zrt.-től 15 milliárdos osztalékot várnak, a Mol 21,2 százaléka után kilencmilliárdos osztalékhányadot zsákolnának, a Richter-részvények után további 1,3 milliárd, a magyar légtérben az irányításért felelős HungaroControl Zrt.-től pedig egymilliárd forintot várnak. A tiszalöki erőművet üzemeltető, az elmúlt években egy fillér osztalékot se fizető Tiszavíz Kft.-től most 1,2 milliárd folyhat be. Hasznosítási bevételekből 7 milliárd forintot várnak, amin belül kaszinóüzemeltetők fizethetnek 4 milliárdot.

A kiadási oldal egy fokkal konkrétabb. Az MVM kap ötvenmilliárdot, zömmel a Déli áramlat gázvezetéknek a Gazprommal közösen tervezett - az EU által nem engedélyezett - magyar szakaszára és egyéb terjeszkedésre. További 11 milliárdot szánnak további állami vásárlásokra, amiből négymilliárdot tesz ki az NHSZ Hulladékezelési Zrt.

A Nemzeti Eszközkezelő harmincmilliárdot fordíthat bedőlt devizahitelesek lakásainak megvásárlására. Az MNV további 23 milliárdért veheti meg az új Puskás Stadion útjában álló Syma rendezvénycsarnokot, a geszti Tisza-kastélyt, a fertődi Eszterházy-kastélyhoz kapcsolódó ingatlanokat és a Miniszterelnökség, illetve az emberierőforrás-tárca új irodáit.

Állami cégek támogatására 27,5 milliárd fordítható, amiből a Magyar Nemzeti Filmalap 5,1 milliárdot tesz ki. Egyéb kiadásokra 23 milliárd mehet el, amiből az értékbecslés, tanácsadók, ügyvédek 2,5 milliárdot kaphatnak. Az MNV-n kívüli tételek miatt a vagyongazdálkodás mégiscsak veszteséges lesz: az Eximbank ugyanis 18 milliárd forintos tőkeemelésre és 23 milliárd forintos kamattámogatásra lesz jogosult - szögezik le.