Közép- és Kelet-Európában erős évet zárt a kereskedelmi ingatlanbefektetések piaca, a 11,2 milliárd euró értékben létrejött üzlet éppen kétszerese az előző évinek - hangzott el a CBRE nemzetközi ingatlan-tanácsadó cég mai értékelő sajtótájékoztatóján. Az irodapiac is fellendülőben van a válság óta, bár Budapesten alig van fejlesztés, ami a kínálat szűkülését eredményezi. Évek óta stabilan 300-400 ezer négyzetméternyi irodaterületre van igény itt. Újdonság, hogy a bérleti szerződések 40 százaléka immár megújítás, a korábbi években jelelmző 15 százalék helyett. A bérlőbarát budapesti piacon önálló üzletággá vált a bérlőképviselet, aminek révén a megrendelők kedvezőbb pozíciót érhetnek el a tárgyalások során.

Az árszintet erősen kordában tartják az újszerű, vagyis az első generációs bérlők után üresen maradt irodaházak, de további bérleti díj esésre, miként ugrásszerű drágulásra sincs esély a közeljövőben. A kiskereskedelmi szektorban mindeközben érdekes, kétirányú folyamat zajlik, vagyis zajlott le: több neves nemzetközi cég vonult ki a magyar paicról - köztük a Nordsee, a Schlecker, a Nautica -, miközben mások éppen most jöttek be, vagy terjeszkedtek, például a Starbucks, a Max Mara, a Debenhams, vagy a csődbe ment Electro World által hagyott piaci rést kihasználni akaró román Digidog.

A jövő egyelőre soktényezős ismeretlen egyenlet, a befektetői magatartás nagyban függ a finanszírozási feltételektől. Mint Tim O’Sullivan, a CBRE társigazgatója elmondta: látnak hajlandóságot a befektetőkben arra, hogy Magyarországra jöjjenek, ám kérdéses, hogy a trend fennmarad-e a Nemzetközi Valutaalappal folytatandó tárgyalások által meghatározott finanszírozási környezetben a korlátozottan rendelkezésre álló források mellett. A jelenlegi hitelszerződések refinanszírozása valamint a tulajdonosok és a kockázatéhesebb befektetők közötti potenciális partnerség további üzleteket hozhat 2012 során.

A bitonságos piacokat kereső befektetők elsődleges célpontja a régióban egyelőre leginkább Lengyelország és Csehország, ami az ottani, átlagon felüli arányú fejlesztésekben is megmutatkozik. A tavalyi év nagy vesztese Dél-Kelet-Európa, konkrétan Ukrajna és Szerbia, ahol egyetlen üzletet sem kötöttek 2011-ben.

Magyarországon viszont 620 millió euró (175 milliárd forint) értékű tranzakciót bonyolítottak le tavaly, ami triplázást jelentett a 2010-es 180 millió euró értékű üzlettel szemben. Az első félévben a helyi befektetők sokkal aktívabbak voltak, ami relatív nagyszámú tranzakciót jelentett, bár a legtöbb üzlet kisméretű volt - tették hozzá a szakértők. A közszféra jelentős szereplővé vált az irodabérleti piacon, bár kemény tárgyalófél, mégis sok tulajdonos hajlik a biztonságos, hosszútávú üzletkötésre, ezért engedményekre is hajlandó.

A potenciális nemzetközi befektetők kivárásának tudatában ismét a második félév ígérkezik intenzívebbnek a magyar ingatlanbefektetési piacon, amelynek jelenleg a pénzintézetek óvatos hitelezési politikája az igazi kerékkötője jelenleg, hiszen amúgy a várható befektetési hozamszintek megfelelnek az elvárásoknak.

Baka Gergely, a CBRE ipariingatlan-ügynökségi vezetője szerint mindeközben a vidéki nagyvárosok regionális piaca látványosan felélénkült: 2011-ben kétszer annyi (60 ezer négyzetméter) volt a bérleti tranzakció, mint 2010-ben. Ezek továbbra is az erősebb iparral bíró városokban történtek és részben a gyártó cégek alapanyag és késztermék raktározási igényei generálták. Egyre több a gyártási tevékenységet célzó bérlet, melyek hosszabb távú, nagy helyigényű csarnokot igényelnek, ami munkaerőpiaci szempontból is biztató trend kezdete lehet.