Tiszta az út a további kamatcsökkentéshez

A szokottnál izgalmasabbnak ígérkező ülésen dönt kedden a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa az alapkamatról. Bár az elemzők nem látják akadályát a tavaly július óta 2,10 százalékon álló ráta óvatos csökkentésének, az MNB eddigi kommunikációja azt sugallja, hogy igazán komolyan csak a márciusban publikálandó, negyedévente frissülő inflációs jelentésben foglaltak alapján gondolkoznak el a folytatáson, a kamatvágási ciklus felmelegítésén.

Matolcsy György jegybankelnök három hete az MNB Lámfalussy-konferenciáján is ezt erősítette meg. Szakértők szerint felettébb kétséges, hogy a jegybanki alapkamat további csökkenésével tudnak-e érdemi, konkrét számokban kimutatható lökést adni a legtöbb prognózis szerint az idén enerváltabbá váló gazdasági növekedésnek, vagy csak a MNB-nek a kéthetes betétre adandó kamatkiadásait igyekeznek csökkenteni ezáltal.

A kamatgörbe lekonyulását számos érv támasztja alá. Egyfelől a januári, 0,9 százalékos átlagos árcsökkenés, amely arra mutat, hogy az idei inflációs görbe is a fű alatt mozog majd, másrészt az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed részéről a piacok felé küldött új üzenet, amely az ottani kamatemelési ciklus megkezdésének elhalasztását sugallja. A Fed szerint az alacsony, nulla százalék közeli kamatkörnyezet most jobban szolgálja az amerikai gazdaság érdekeit, mintha a piaci elvárásoknak megfelelően már nyártól srófolnának egyet a több mint hat éve 0,25 százalékon álló rátán.

A halasztással viszont enyhül a feltörekvő piaci devizákra, így egyebek mellett a forintra nehezedő nyomás, amit az euróval szemben a 306-os szint környékén mozgó jegyzések is igazolnak. Amennyiben az ukrán–orosz válságban a minszki fegyverszüneti egyezmény sikeres lesz és a görögök ügye is kompromisszummal végződik, úgy a jelentősen csökkenő geopolitikai kockázatok is a magyar kamatvágás mellett szólnak.

A márciusban az Európai Központi Bank indítandó, havi 60 milliárd eurós kerettel megspékelt kötvényvásárlási program is lazítás irányába hat, emellett időközben a kanadai, a svéd, a kínai és a török központi bankok is a monetáris enyhítést szolgáló lépéseket tettek. Egy friss érvvel, a decemberben éves szinten mért 7,7 százalékos hazai reálbér-növekedéssel viszont takarózhatnak Matolcsyék, hiszen annak komoly inflációpörgető hatása lesz.

A kamatot apró lépésekben akár 1,50 százalékig is vissza lehetne „csipegetni” a londoni elemzők szerint, akik kedden csak az ennek megágyazó kommunikációs előkészületeket várják az MNB-től. A magyar jegybank eközben a kis- és középvállalkozásokat megcélzó növekedési hitelprogram feltételeinek múlt héten ismertetett enyhítésével igyekszik friss pénzt pumpálni a gazdaságba, a kamatvágás problematikáját továbbra is a tőle eddig szokatlan óvatossággal közelíti meg.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.