Tiltott támogatási ügy lehet az MKB szanálásából
Drágábban akarja átadni a jegybank az általa tulajdonolt MKB rossz eszközeit a szanáló vagyonkezelőnek, mint amennyit piaci szereplők fizetnének érte. A tranzakciót az EU tiltott állami támogatásnak minősítheti – írja a friss HVG.
A hetilap értesülései szerint a rossz eszközök megvásárlását mintegy 200 milliárd forintos hitelből finanszírozná a szanálási alap által létrehozott vagyonkezelő, amelyet tíz magyarországi bank dobna össze. A hitelt tíz év múlva kellene visszafizetnie a vagyonkezelőnek: ha nem tudja, akkor az adófizetőknek kell állniuk a cechet, mivel minderre az állam készfizető kezességet vállal. Az EU versenyügyi bizottsága azonban még közbeszólhat.
A rossz hitelportfólió névértéke 700 millió euró, mintegy 220 milliárd forint. Az e mögött fedezetként megjelölt ingatlanok piaci értékét a jegybank által felkért PWC 400 millió euróra tette, így az MKB annak rendje s módja szerint le is írta a 300 millió eurós különbözetet a céltartaléka terhére. Tőkevesztést tehát akkor nem vesztettek volna el, ha sikerül eladniuk a piacon a portfóliót 400 millió euróért. Ám a HVG szerint 150-200 millió euró volt a legjobb ajánlat. Bármelyik elfogadása tehát újabb 200-250 millió eurós tőkevesztést jelentene az MKB-nak. Azt, hogy az értékesítési folyamat nehézségekbe ütközik, a jegybanki alelnökből MKB-vezérré avanzsált Balog Ádám is elismerte a Figyelőnek. Több vevőjelölt is volt: az amerikai Goldman Sachs bankház, egy ingatlanfejlesztő konzorcium és az OTP Bank-Lone Star magántőke-társaság.
Az MKB-t szorítja az idő, mert december 17-ig be kell fejeznie a szanálását, ezért a portfóliót felajánlotta a jegybank által tulajdonolt szanálási vagyonkezelőnek vagy egy már meglévő követeléskezelő cégnek, az MKB Pénzügyi Zrt.-nek. A HVG szerint, ha a szanálási alap a PWC által meghatározott 400 millió euróért veszi meg a portfóliót, az felveti a tiltott állami támogatás tilalmát, hiszen a valós piaci ár feletti részre a szanálási alap tulajdonosa, az állam lényegében támogatást nyújt az MKB-nak, méghozzá banknak.
A lap által megszólaltatott bankok közül csak a K&H válaszolt annyit, hogy vizsgálják a hitelnyújtás lehetőségét, több nagy bank, köztük az OTP, az Erste, az Unicredit és a Takarékbank nem kívánt nyilatkozni az ügyben. Az MKB és a Budapest Bank cáfolta, hogy hitelt nyújtana a szanálási alapnak, melyet az Országgyűlés azért hozott létre, hogy megvásárolja a bajba jutott hitelintézetek eszközeit.
