Komoly megütközéssel fogadták a kereskedők, hogy több millió forint bírságot szabott ki a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Közép-magyarországi Regionális Főigazgatósága azokra a pénztárgéphasználatra kötelezett szolgáltatókra, akik október elejéig nem rendelkeztek üzembe helyezési kóddal, illetve a pénztárgép beszerzésére vonatkozó, a forgalmazó által visszaigazolt megrendeléssel.

Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára arra emlékeztet: az elmúlt időszakban több fórumon is az hangzott el, hogy a kormánynak, az adóhatóságnak nem célja a bírságolás. Ugyanakkor a hatóságnak figyelemmel kellene lennie arra is, hogy jelenleg nincs olyan online pénztárgép, amelyet a legkisebb vállalkozások ki tudnának fizetni.

Vámos mondja: az induló 170 ezer forintos ár már esett ugyan, de 120 ezer forintnál olcsóbb gép nincs a piacon. A kisvállalkozások többsége viszont 100 ezer forintnál többet nem tud pénztárgépre fordítani, még akkor sem, ha jogosult a gépenkénti 50 ezer forint támogatásra.

Ennyiért eddig csak az NGM külön támogatásával kínálhattak 10 ezer darabot a forgalmazók, amit órák alatt le is kötöttek, de ez csak töredéke a cserére váró 200 ezer pénztárgépnek. Egy másik forgalmazó is megkötötte a megállapodást az NGM-mel ugyancsak 10 ezer darab gép értékesítésére 100 ezer forintos áron, de a pénzügyi háttér rendezése miatt elhúzódott ezek piacra dobása, miközben a rendelési határidő már lejárt.

Az OKSZ főtitkára szerint a bírságolás azért is sajnálatos, mivel messze nem méltányos és arányos eljárás a jelenlegi helyzetben. A pénztárgép-forgalmazók visszaigazolása ugyanis semmiféle biztosítékot nem jelent a pontos, ütemezhető szállításra, mivel jelenleg egyikük sem tudja megmondani, pontosan mikor indulhat meg a folyamatos gyártás felfutása.

Az OKSZ információi szerint alkatrészhiány is lassítja a gyártás indítását.

Az OKSZ azt kéri, az NGM és a NAV vizsgálják felül az ellenőrzési gyakorlatot, és méltányosan járjanak el: még hosszú hónapokig tart a teljes átállás, a gyártás és az üzembe helyezés beindulásának elhúzódása nem a megbírságolt kereskedők hibája.

Vámos György szerint a jelenlegi jogszabályokból az olvasható ki, hogy ahány forgalmazó, annyiféle tényleges átállási időt engedélyez a jogalkotó, azaz: a forgalmazó által meghatározott szállítási időponthoz köti az tényleges átállás idejét. Az OKSZ szerint viszont célszerűbb lenne a kisvállalkozások érdekében egy valós, teljesíthető átállási határidőt megszabni. A nemzetközi – bolgár, horvát – gyakorlat is azt igazolja, hogy egy évnél rövidebb idő alatt nem hajtható végre egy ilyen átalakítás.