A KSH előzetes tavalyi GDP-adatait alapul véve jelenleg 5,66 százalék a GDP-hez viszonyított szerződött közbeszerzési érték Magyarországon szemben azzal, hogy az EU GDP-jének mintegy 17 százalékát teszik ki a közbeszerzések - közölte a Transparency International (TI) Magyarország.

Tavaly 61,6 százalékkal több, 10 685 eredményes közbeszerzés zajlott Magyarországon, az eljárások összértéke viszont 17,3 százalékkal 1 496,5 milliárd forintra csökkent az előző évhez képest - ismertette az adatokat Gajdos Róbert a Közbeszerzések Tanácsa elnöke. A Közbeszerzési Döntőbizottság előtt tavaly 1 011 jogorvoslati eljárás indult, ez 17,1 százalékkal több, mint 2009-ben volt, ami arra utal, hogy a piaci szereplők sok mindent megragadnak, hogy munkához jussanak - tette hozzá az elnök.

A közbeszerzések értékcsökkenése az elnök szerint a költségvetési-, és a hazai piaci források szűkülésével magyarázható. Például amíg 2009-ben 25 darab 10 milliárd forint értékű eljárás volt, addig tavaly ezek száma 15-re csökkent.

A közbeszerzések számának emelkedése, és az érték csökkenése miatt az egy eljárásra jutó összeg 140 millió forintra csökkent a 2009. évi 274 millió forintról. Az elnök ezt úgy kommentálta, hogy így nagyobb lehetőséget kapnak a kis- és közepes vállalkozások a közbeszerzéseken történő indulásra.

Pozitív jelzésnek nevezte, hogy növekedett az eljárások nyilvánossága. Az uniós eljárásrendben a közbeszerzések 61 százaléka, míg a nemzeti rendszerben azok 66 százaléka volt nyílt. Az értékhez viszonyítva a teljes közbeszerzési összeg 47 százaléka mögött volt nyílt eljárás, 23 százalék tárgyalásos, míg az egyszerű eljárás aránya 25 százalékot tett ki.

A legtöbb beszerzés beruházás volt tavaly is, egy év alatt az arányuk 48 százalékról 52 százalékra emelkedett. A szolgáltatások adták a közbeszerzések negyedét, míg az árubeszerzésekre 22 százalék jutott. Legtöbb közbeszerzést az önkormányzatok, és azok intézményei írták ki.

A TI Magyarország az Alapítvány a Korszerű Közbeszerzésért szervezettel közösen végzett felmérést a közbeszerzésekről. E szerint tavaly több mint 300 milliárd forinttal kevesebbet fordítottak közbeszerzésekre, mint egy évvel korábban, ami egyrészt a közbeszerzési törvény 2010-es módosításaiból adódik, ami számos beszerzési területet kivett a törvény hatálya alól, ugyanakkor meghagyta a szigorú szabályozás kereteit, különös tekintettel az igen alacsony közbeszerzési értékhatárra.

A Transparency International közleménye kiemelte: a kötelezően bevezetett elektronikus közbeszerzés 2010-ben két hónapra ellehetetlenítette a közbeszerzéseket.

A felmérés alapján több mint 300 milliárd forint távozott a magyar közbeszerzési piacról, amelyből 200 milliárd forintot jelentett az, hogy ezt az összeget a közszolgáltatók nem közbeszerzés keretében költötték el.
A TI szerint Magyarországon a közbeszerzési piacról történő menekülés 2006 óta zajlik, 2009-ben több beszerzést sikerült beterelni a közbeszerzési piacra, azonban az igazán nagy szereplők döntése hosszú távon érezteti hatását.

A nemzetközi szervezet szerint nem a kis szereplőkre kell fókuszálni, hanem azokat a "nagyokat" kell ellenőrizni, akik "elfelejtettek" közbeszerzést kiírni. Vonatkozik ez a közszolgáltatókra, és azokra az érintettekre, akik a kivételi szabályok újraértelmezésével, vagy a házon belüli, saját cégtől való beszerzés "kreatív" alkalmazásával bújnak ki a kötelezettségük alól - írja közleményében a Transparency International.