Tévesen sorolta a Szócska Miklós vezette Egészségügyi Államtitkárság az e-cigaretta-patront a gyógyszertörvény hatálya alá tartozó termékek körébe – derült ki a Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság jogerős határozatából. A pert indító kisvállalkozót 2012-ben bírságolta meg a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), mondván: nem rendelkezett gyógyszer-forgalmazási engedéllyel a nikotinos patronok árusításához. A NAV ebben az egészségügyi államtitkárság, illetve az Országos Gyógyszerészeti Intézet (OGYI) korábbi állásfoglalására támaszkodott, amely szerint a termékre vonatkozik a gyógyszertörvény. A kisvállalkozó fellebbezett, mire a kerületi bíróság most jogerősen megsemmisítette az adóhivatal határozatát, kimondva, hogy az e-cigaretta árusítható az OGYI minősítése nélkül is, a vállalkozónak pedig visszajárnak a tavaly elkobzott patronok és az akkor kiszabott bírság is.

Bárhol lehet füstölni az elektromjos cigivel Magyarországon, de szinte sehol sem lehet árulni Mike Segar / Reuters

A mostani döntést több, 2012-ben hasonló indoklással megbírságolt e-cigaretta-forgalmazó által indított eljárás előzte meg, ám a bíróságok azokban rendre az adóhatóságnak adtak igazat. A mostani esetben azonban a bíróság azon túl, hogy semmisnek nyilvánította a NAV határozatát, azt is leszögezte, hogy a nikotinos patron – dacára annak, hogy a gyógyszerkönyvben is szereplő nikotint tartalmaz – nem gyógyszer, ellentétben azzal, amit az államtitkárság 2012 tavasza óta állít. A bíróság azt is megállapította, hogy a hazai jogértelmezéssel szemben az unióban egy sor bírósági ítélet is egyértelműsíti, hogy az e-cigaretta patronja nem minősül gyógyszernek, így engedély nélkül forgalmazható.

Az Egészségügyi Államtitkárság szerint azonban nem született precedensértékű döntés. Érvelésük szerint a bírósági döntések csak az adott, adóhatósági eljárásra vonatkoznak. Emlékeztetnek arra, hogy ugyanez a bíróság az e-cigarettáról egyszer már kimondta, hogy az valójában gyógyszer. Szerintük a gyógyszerré minősítés lehetőségét egyébként az elfogadás előtt álló új, dohánytermékekre és a kapcsolódó termékekre vonatkozó uniós irányelv tervezete is tartalmazza. Az mindenesetre aligha várható, hogy bármely e-cigaretta-forgalmazó a bírósági jogértelmezésre hivatkozva felbátorodjon és kitegye a nikotinos patront a pultra. Tavaly július óta a gyógyászati termék engedély nélkül történő forgalmazása bekerült a büntető törvénykönyvbe, így forgalmazójuk súlyos börtönéveket kockáztatna azzal, ha készpénznek venné a bíróság egyszeri, elvi döntését.

„Az elektronikus kereskedelem tiszteletbeli nagykövetévé lehetne kinevezni Szócska Miklóst” – ironizált az egyik megkérdezett e-cigaretta-kereskedő azon, hogy az államtitkár nyomására a NAV 2012 őszén razziák sorát folytatta le a forgalmazóknál, mire azok válaszul – gyakorlatilag testületileg – áttették működésük színterét az internetre. Mivel 2012-ben piaci becslések szerint százezren slukkoltak napi szinten az e-cigarettából, Szócska egy széles fogyasztói réteget vett rá az e-kereskedelem használatára. A forgalmazók ugyanis áttették székhelyüket Szlovákiába, Csehországba, ahol szabad az e-cigaretták árusítása, ráadásul az ottani alacsonyabb áfa miatt olcsóbban is tudják adni a terméküket. Arról pedig a piacon nem tudni, hogy a NAV számottevő mennyiségben lefoglalt volna ideérkező nikotinpatronos postai küldeményeket.

A nikotinos patronok gyógyszerré minősítése praktikusan az e-cigaretta-forgalmazók ellehetetlenítését jelentette, mivel a notifikáció rendkívül költség és időigényes eljárás. Következő lépésként Szócska 2012 szeptemberében a 444.hu információi szerint levelet írt Arnold Mihálynak, a NAV azóta elhunyt vámszakmai elnökhelyettesének, melyben tájékoztatta, hogy a gyógyszerengedély nélkül forgalmazott nikotinpatron „illegális termék”. A NAV,majd a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hivatal (NFH) együttes fellépése nyomán összesen 19 helyszínen, 6,6 millió forintnyi terméket foglaltak le. Bár az első sajtókommünikék súlyos bírságokat is kilátásba helyeztek, azt pontosan nem tudni, hogy végül mennyit szedett be a NAV a cégektől, mivel a bíróságok rendre mérsékelték az első körben kirótt büntetéseket. Az ellenőrzések folytatódtak, a legfrissebb összesítés szerint a NAV munkatársai 2012 óta 51 esetben jártak el, összesen 56 millió forint értékű árut foglalva le, milliós bírságot kiszabva.