A támogatások 95 százalékának felhasználásáról helyi - megyei, régiós - szinten döntöttek. A szakállamtitkár hangsúlyozta: a hazai területfejlesztési támogatások révén 36 ezer új munkahely létesült, 65 ezer munkahely megtartásához járultak hozzá.
Szaló Péter elmondta, hogy a 464 milliárd forint területfejlesztési forrásból 1996 és 2008 között 50 ezer pályázat nyert támogatást. Az egy projektre jutó átlagos támogatás 9,3 millió forint volt.

A szakállamtitkár hangsúlyozta, hogy a támogatások révén 1600 milliárd forintot meghaladó értékű fejlesztés valósult meg. A támogatások 45 százalékát a két legkevésbé fejlett régió, az észak-alföldi és az észak-magyarországi használta fel. A megítélt támogatások mintegy 78 százaléka az önkormányzatokhoz, 19 százaléka a vállalkozásokhoz. A települések 95 százalékában valósult meg olyan fejlesztés, amelyet a hazai területfejlesztési támogatási rendszer is finanszírozott.

Szaló Péter tájékoztatása szerint az 1996 és 2008 között felhasznált hazai területfejlesztési támogatások legnagyobb hányada, 25,2 százaléka közlekedési, elsősorban útberuházásra jutott, a gazdaságfejlesztés 18,6 százalékkal, a környezetvédelem 11,9 százalékkal, a lakossági infrastruktúra 9,6 százalékkal, a településüzemeltetés 4,4 százalékkal, a turizmus 3,6 százalékkal a tervezés 2,8 százalékkal részesedett.

A magyar területfejlesztésben az Országos Területfejlesztési Koncepció alapján a Duna kiemelt szerepet játszik. Emlékeztetett arra, hogy a Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Társaság (VÁTI) közreműködésével, magyar irányításban több országon átívelő fejlesztési stratégia készül a Dunára európai uniós támogatásban. A tervek szerint a magyar EU-elnökség alatt, 2011-ben az európai területfejlesztési miniszterek tanácskozásán várhatóan megtárgyalják, illetve elfogadják a dokumentumot.