Az aktuális környezetvédelmi feladatokról beszélő szakállamtitkár kifejtette: a parlament elé terjesztett, módosítás előtt álló termékdíj törvény mára elavulttá, túlzottan bürokratikussá vált, és az unió is kifogásokat emelt ellene. Az italoknak az unió országaiban átlagosan 25-26 százalékát, míg hazánkban mindössze 4,8 százalékát árusítják újratölthető csomagolásban, ezért e téren, valamint a külföldi italbeszállítókat ért hátrányok felszámolásában a legsürgetőbbek a teendők. Dióssy László kitért arra is, hogy a benyújtott törvényjavaslat a legégetőbb problémákat kezeli, a szaktárca többet szeretett volna, hosszabb távú szabályozással és több ösztönzővel, de ezek még váratnak magukra.

A szakállamtitkár beszélt azokról a napirenden lévő törekvésekről is, hogy a közbeszerzéseknél előnyt, illetve pluszpontokat kapjanak a jövőben a környezetbarát szolgáltatások és termékek. Az adórendszer elhalasztott reformjába pedig be szeretnének építeni 6-8 olyan tételt, amely alapján a környezetet terhelőket nagyobb adó sújtja. Hazánkban 2009 július elsejéig fel kell számolni több mint 2500 nem megfelelően szigetelt hulladéklerakót, továbbá 2015-ig meg kell teremteni a vizeink uniós elvárásoknak megfelelő védelmét. Az országban 25-30 ezer potenciálisan szennyezett területet kellene megtisztítani, amelyhez jelentős, 100 százalékos uniós támogatás szerezhető - mondta Dióssy László.

Katona Kálmán, az Országgyűlés Környezetvédelmi Bizottságának elnöke előadásában kifejtette, a környezetvédelmi tárca hiába készíti elő két éve a termékdíj törvényt, csak egy olyan fércműben sikerült közreműködnie, amely a bevételre koncentrál, ugyanakkor a környezetvédelemről megfeledkezik. Figyelmeztetett arra, hogy ugyan ma már köztudott, a jövőben fontos exportcikk lehet a víz, hazánk még mindig nem mérte fel teljes körűen a vízbázisait. Három és félmillió magyar felszín alatti vízbázisa nincs feltárva és levédve - tette hozzá. Sérelmezte, hogy a kormány nem tesz hathatós lépéseket a vízkészletek növelésére, továbbá azt is, hogy az éghajlat változás érzékelhető hatásai, egyebek közt a Homokhátságon megindult elsivatagosodás ellenére nincs még országos aszálystratégia. Figyelmeztetett az éghajlatváltozás egészségügyi következményeire is, amelyekre ideje elkezdeni felkészülni.

Bóka István, Balatonfüred polgármestere arról beszélt, hogy városa a turizmusból él, ezért meghatározó fontosságú számukra a környezetvédelem. Figyelmeztetett arra, hogy sok még a tennivaló ezen a téren akkor is, ha manapság van elég- és jó minőségű víz a Balatonban. Hangsúlyozta, nem szabad elfelejteni ami 2000 és 2004 között történt, amikor sosem tapasztalt módon négy egymást követő évben csökkent a tó vízszintje, és aminek a turizmusra történt negatív hatásait csak mostanában kezdi kihevezni az üdülőrégió.

A szerdán véget érő, rangos szakmai előadókat felsorakoztató környezetvédelmi konferencia kiemelt témája az éghajlatváltozás, a környezetvédelem, valamint az alternatív energiaellátás. A rendezvény részeként Katona Kálmán kedden átadta A Virágos Magyarországért 2008. évi országos környezetszépítő versenynek az Országgyűlés Környezetvédelmi Bizottsága által odaítélt különdíjait egy városnak és egy falunak (A verseny győztese Szombathely lett, így ez a város képviseli hazánkat a hasonló nemzetközi megmérettetésben). A különdíjat nyert város Balatonfüred lett. Katona Kálmán szavai szerint azért, mert a magánporták és a közterületek virágosítása, tisztasága különösen nagy harmóniában áll egymással, továbbá mert a balatoni városban törődnek a fákkal, lézik már fakataszter, amely követendő példa lenne országos szinten. A különdíjat nyert falu  Kaposgyarmat lett, amelyről a politikus azt mondta, a saját kategóriájában kiemelkedőt alkotott, a Zselicség gyöngyszemévé válva.