A Nagy-Britanniában tervezett atomberuházás pénzügyi háttere jóval kevésbé államitámogatás-gyanús, mint a magyar és az orosz kormány között a paksi bővítésre kötendő megállapodás. Mivel a brit terv kapcsán tiltott állami támogatás gyanúja miatt már indult EU-vizsgálat, nem valószínű, hogy ez a magyar-orosz fejlesztés esetében elmaradna - vélekedik Felsmann Balázs, a Budapesti Corvinus Egyetem vezetés- és stratégiatanszékének kutatóközpont-vezetője, korábbi szakállamtitkár.

A kormány - a fokozatosan egyértelműsödő bejelentések szerint - a bővítéssel megbízott orosz állami Roszatomot az orosz állam által közvetlenül a magyar államnak nyújtott, 3 ezer milliárd forintos, államadósságnövelő hitelből fizetné ki. (A fejlesztést tehát lényegében teljes egészében a magyar adófizetők állnák.) Felsmann Balázs szerint ez csak akkor értékelhető, ha az elképzelés átmenne egy hasonló brüsszeli tiltott állami támogatási vizsgálaton.

A kormánypárt politikusai által felvázolt szerkezet - vagyis hogy a hitel kamatait nem kell beépíteni a Pakson termelt áram árába - Felsmann Balázs számításai szerint legalább 9-10 forintos állami támogatást testesít meg a majdani blokkok áramának kilowattóránkénti árában. (Korábbi értékelése szerint, ha a beruházás költségeit tényleg az erőműnek kellene kitermelnie, legalább 30 forintos kilowattóránkénti áramárra lenne szükség, ami a mostani paksi árnak több mint a kétszerese, és messze meghaladná a többi erőmű áramárát. Kormánypárti politikusok ugyanakkor leszögezték, a hitelt egyáltalán nem az atomerőmű, hanem a magyar állam fizeti majd vissza. Szerintük így tartható a jelenlegi, igen alacsony szinten a paksi blokkok termelte áram ára.)

Az állami támogatást az uniónál be kell jelenteni. Felsmann Balázs szerint, ha a hitelt a magyar állam juttatásaiból közvetlenül az atomerőmű fizetné vissza, akkor is indulna vizsgálat, ha ez piacinál alacsonyabb kamatfizetésnek minősülne, és akkor is, ha tőkejuttatásként kerülne a cégbe a pénz.

Arra a felvetésre, hogy a konstrukciót Brüsszel nem ítélheti-e tiltott állami támogatásnak, Lázár János miniszterelnökségi államtitkár csütörtöki tájékoztatóján abbéli reményének adott hangot, hogy nem, de minden anyagot átadnak Brüsszelnek. Kérdésünkre, hogy mit tenne a kabinet, ha az EU mégis tiltott állami támogatásnak minősítené a tervet, nem reagált. Szavai szerint az államközi euróhitel kamata kevesebb mint 5,6 százalék lesz.