Barátságtalan ünnepi üzenettel lepte meg a keleti nyitásban egyik legfontosabb partnerünknek tekintett Kazahsztán a magyar exportőröket. Almati ugyanis szabadon engedte a tenge árfolyamát, mire az a lejtőt választotta, rövid idő alatt 23 százalékot veszített értékéből. Ha a forinttal történne meg ez, akkor az euró egyik napról a másikra 380 forintra drágulna.A kazahok ezzel gyakorlatilag előremenekültek, a közelgő amerikai kamatemelés rájuk nézve garantáltan súlyos hatásait próbálták tompítani.

Valutaárfolyamok Almatiban. Nehéz lekövetni Pavel Mikheyev / Reuters

A hivatalos közlemény szerint az eddigi központi árfolyam-szabályozás helyére a piac értékítélete lép, s a továbbiakban a központi bank – követve a Matolcsy György-féle irányvonalat – áttér az inflációt szorosan követő monetáris politikára. Karim Masszimov miniszterelnök bejelentése szerint a kereslet és kínálat törvénye szabja meg ezentúl a tenge árfolyamát. Kajrat Kelimbetov jegybankelnök hozzátette, hogy csak akkor avatkoznak majd be a tenge védelmében, ha az az árstabilitást veszélyezteti. Eszerint egy 23 százalékos brutális leértékelődés még nem kiált válaszlépésekért. Egy dollárért 257 tengét kell most adni a kazahoknak, ez történelmi rekord. Kelimbetov nem aggódik, szerinte a pénzük egy héten belül megtalálja a helyét, a jegybanknak pedig nincs árfolyamcélja.

A Nomura befektetési ház elemzői szerint logikus lépés volt az új körülményhez igazítani a túlértékelt árfolyamot, amely innentől még öt százalékot is gyengülhet. A Közép-Ázsia legnagyobb olajexportőrének számító Kazahsztán az orosz–ukrán konfliktus és az olajáresés hatásait nyögi, emellett a másik legfontosabb piaca, Kína is lassulás elé néz. A kazahok szerint a leértékelési hullám – ami Kínától Vietnamig járványként száguld végig a kontinensen – segíti az exportot, a beruházások bővülését, s hogy olcsóbb hitelekkel új munkahelyeket teremtsenek. Az inflációt középtávon a hét százalékról 3-4 százalék közé szorítanák vissza. A növekedés a tavalyi 4,3 százalék után az idén jó, ha eléri a másfél százalékot a Bloomberg várakozása szerint.

A leértékelés a magyar kormány keleti nyitási stratégiáján kisebbfajta léket üt, hiszen a magyar exportáru annyira megdrágul a helyiek számára, hogy inkább más beszerzési forrás után néznek. A keleti nyitást övező sikerpropagandát a szikár számok amúgy is cáfolják. Sőt inkább zárásról beszélhetünk, hiszen amíg 2011-ben még 22,5 milliárd forintot tett ki a KSH adatai szerint az áruforgalom, addig ez tavalyra 9,1 milliárdig süllyedt.