Teljesítjük az EU egyik rezsikérését
Természetesen a következő lépés ez lesz - válaszolta Németh Szilárd fideszes rezsibiztos lapunk azon kérdésére, hogy nem viszik-e le a hazai vállalkozások energiavezeték-használati díjait a lakosságéra, ha már az EU kifogásolja ezt a különbségtételt és Orbán Viktor miniszterelnök is többször utalt a vállalkozások energiadíj-csökkentésének szükségességére.
A válasz logikusnak tetszik, mégsem illik bele a Fidesz fő üzenetébe, miszerint a parlament a kormánypárt javaslata alapján határozottan visszautasítja az Európai Unió "újabb támadását a rezsicsökkentés ellen".
A Fidesz az EU legutóbbi - nemrég nyilvánosságra került - augusztusi levelét, melyben kifogásol bizonyos energiaárképzési elveket, az "EU-bürokraták, kiszolgáló bajtársaik, a hazai és a nemzetközi baloldal" rezsicsökkentés elleni támadásaként értékeli. A képviselő szerint az EU-bürokraták ott próbálják fúrni a rezsicsökkentést, ahol csak lehet. A mostani levél szerintük előkészíthet egy, Magyarországgal szembeni uniós kötelességszegési eljárást is. De nem engednek a nyomásnak, visszautasítják a gazdasági eszközökkel vívott politikai támadást, megvédik Magyarországot és a családokat - hangsúlyozta Németh Szilárd. Bármily közérthető is e nyilatkozat, az a tényekkel nem minden ponton mutat átfedést. Más tekintetben viszont nem csap le nyilvánvalóan feldobott labdákat. Érdemes tehát néhány pontot helyre tenni.
Németh Szilárd a tájékoztató elején a visszautasítandó pontok közül első helyen idézte az EU azon kifogását, hogy "a családok rezsiköltségeit csökkentették, a cégekét pedig nem". Ez ez az EU szerint sérti a versenypiacot és a kivételezésmentesség elvét. Kérdésünkre, miszerint, ha már Orbán Viktor is többször utalt arra, hogy csökkentené a vállalkozások energiadíját, miért nem mérséklik azt az EU-kérésnek megfelelően a lakosságéhoz, a Fidesz-képviselő már úgy válaszolt, ez lesz a következő lépésük.
Sejthető persze, hogy ez a látszólagos ellentmondás a jövőben sem akadályozza meg a Fideszt abban, hogy folytassa harcát az EU ellen, még ha esetleg konkrétan teljesítik is a kérést - vagy épp folytatják eddigi gyakorlatukat és további lakossági energiadíjakat terhelnek át a vállalkozásokra (például november 1-n). De kusza a kép, hisz nemrég Rogán Antal frakcióvezető ugyanerre a kérdésünkre még úgy felelt: mivel az EU-levél e pontja is lakossági rezsiemeléssel járna, ezért azt visszautasítják. (Valójában egyik pontban sem kért az EU rezsiemelést.)
Németh Szilárd szerint a levél motivációja egyértelmű, az EU azért gyakorol ránk nyomást, mert a Fidesz sérti a külföldi szolgáltatók extraprofitját, ezért a közműcégek minden kérését teljesíti.
Amellett, hogy erre semmiféle bizonyíték nincs, az előbbi pont - tehát a cégek és a lakosság rendszerhasználati díjának kiegyenlítése - bizonyosan nem az energiacégek kérésére fogant. Ennek oka roppant egyszerű: ha a kormány csökkenti a vállalkozások terheit, az további kiesés a közműcégeknek. Vagyis, ha bárki is kijárta ezt a kérést, akkor bizonyosan nem a szolgáltatók, hanem éppen - ellenérdekelt - céges vevőik, a vállalkozások előszobázhattak.
Ilyen közvetlen, csak Magyarország elleni lobbizás azonban gyakorlatilag kizárt. Az ilyen elképzelés szerepünk túlértékeléséből fakad. Az EU ugyanis több mint egy évtizede küzd a hálózati tarifák kivételezés-menetességéért: azért, hogy egy természetes monopolhelyzetű hálózat tulajdonosa ne kivételezhessen egyik vagy másik vevővel mindenféle mögöttes érdekei szerint.
Ha ezért bárki is lobbizik, akkor azok bizonyára nagy nemzetközi energiafogyasztók, amelyek kifogásolhatják, hogy ugyanazért a hálózatért ők többet fizetnek, mint mások. Noha Magyarországon a helyzet kicsit más - itt nem a hálózat tulajdonosa, hanem a tarifát megállapító hatóság és nem gazdasági, hanem politikai okokból kivételez egy csoporttal, jelesül a lakossággal -, de az EU nem teheti meg, hogy ezt ne rója fel Magyarországnak, hisz minden más ország kapcsán így tesz.
Az EU ugyanezt a bírálatot tavaly novemberben is nyilvánosan a fejünkre olvasta, ami akkor szinte semmiféle reakciót nem váltott ki a kormánypártban. Megjegyzendő, az "EU-bürokraták" elleni hasonló kiállásban az Orbán-kormány méltó elődje a Gyurcsány-kabinet, amely az EU hasonló okokból indított, kifejezett árcsökkentést célzó eljárását kisiklatta.
Németh Szilárd tájékoztatóján felhívta a figyelmet arra, hogy az EU kifogásolja a "hatósági" energiaárképzést is, pedig szavai szerint további 17 állam alkalmaz hasonlót. Ennek okán úgy érzik, az EU ismét kettős mércét alkalmaz, ami ellen tiltakoznak.
A valóság ezzel szemben az, hogy az EU mind a 17 tagállam esetében kifogásolja a hatósági energiaárképzést. Sőt, Franciaország és Lengyelország ellen már el is indították a kivételezés-ellenes szabályok megsértése miatti eljárást. Erre a képviselő nem hívta fel a figyelmet. Noha Németh Szilárd külön is pozitív példaként említette Franciaországot, az EU-nak Magyarországgal szöges ellentétben ott az a baja, hogy a franciák a vállalkozások terheit csökkentik a lakosság ellenében.
A képviselő ezt az ellentmondást olyan fordulatokkal kerülte ki, hogy "minden államban ismernek rezsicsökkentéssel kapcsolatos fogalmakat". Kérdésre válaszolva úgy fogalmazott, nem számít arra, hogy az EU tényleg kötelességszegési eljárást indít ellenünk. Arra az esetre, ha ez mégis megtörténne, további, nem részletezett lépéseket helyezett kilátásba.
A vita ezen része ugyanakkor legalább értelmezhető. Eszerint Magyarország ragaszkodik ahhoz a jogához, hogy maga határozza meg a honi energiaárakat és azt ne valamifajta jól-rosszul működő piaci mechanizmusra bízza. Más kérdés, hogy kötelességszegési eljárás nyilván azért indulhat ellenünk, mert mi a piaci energiaárak bevezetését egykoron vállaltuk, az opció már nem választható, ez kötelesség.
Németh Szilárd az EU-levél számos egyéb, esetenként sokkal kézreesőbb pontjai ellen viszont nem tiltakozik. Ilyen, hogy az EU kifogásolja az év elején a közműcégekre kivetett vezetékadót és a tranzakciós illetéket. Ha valami, ez bizonyosan energiacéges lobbi eredményeként kerülhetett a levélbe, aminek megalapozottsága még az általunk megkérdezett EU-szakértőket is megosztja. Egyesek szerint, ha az Európai Bizottság emiatt beperelné Magyarországot, az Európai Bíróság valószínűleg nem Brüsszelnek adna igazat.
Az sem kerül szóba, hogy az állami MVM miért férhet hozzá verseny nélkül az olcsó gázt bizosító nyugati gázvezetékhez. Az EU szemszögéből ez is a kivételezés-mentesség sérelme, de az Orbán-kormány - az előző nyolc év kabinetjeihez hasonlóan - többször kinyilvánította a stratégiai cégek melletti kiállását. Így nagy valószínűséggel ez ügyben sem engedünk. A kormány ugyanis a jelek szerint nem csak "az embereket", hanem az MVM-et is meg kívánja védeni.
