Huszáros rohammal a félkarú rablók ellen
A pénznyerő játékautomaták működtetésének teljes megszüntetését javasolja a kormány – jelentette be a Miniszterelnökséget vezető államtitkár hétfői budapesti sajtótájékoztatóján. Lázár János és Giró-Szász András kormányszóvivő indoklásul kifejtette: egyrészt a korábbi intézkedések csak részben érték el azt a célt, hogy a leghátrányosabb helyzetben élők ne pénznyerő automatákba dobálják a pénzüket, másrészt – mint arról Orbán Viktor tájékoztatta a kabinetet – súlyos nemzetbiztonsági kockázatok is felmerültek a szerencsejáték-iparban érdekeltek tevékenységével kapcsolatban, erről azonban további részleteket nem közöltek.
Bár ezek kétségtelenül érdekes részletek lettek volna, ám ismereteink szerint ennek hiányában is teljes döbbenetet sikerült ma reggel okozni az ágazati cégeknél Lázár Jánosnak. A Magyar Szerencsejáték Szövetségnél (MSZSZ) egyelőre nem nyilatkoztak. Csupán annyit közöltek, hogy közleményt adnak majd ki a fejleményekről. Ágazati körökből azonban úgy tudjuk, a nyerőgépet üzemeltető cégek és dolgozóik körében teljes a riadalom és a kétségbeesés. Akadt olyan vállalkozás, ahol égnek a vonalak, mindenki azt kérdezi a vezetőktől, hogy „ez most akkor mennyire komoly, novembertől valóban nincs munkájuk?”
Lázár János szavait azonban nehéz lenne félreérteni, hiszen megjegyezte: "a mi politikai családunk krédójával" önmagában ellentétes a szerencsejáték, így további szigorítást tart szükségesnek a kormány, bár a korábbi 25 ezer helyett már ma is csak körülbelül 4500 játékgép működik – írja a Kormany.hu. A parlament ezért – kivételes sürgős eljárással – várhatóan már kedd délután elfogadja a kormány törvényjavaslatát, amely még ebben a hónapban hatályba léphet, így "a koncesszióban működő játékkaszinókat leszámítva" a következő hetektől Magyarországon nem működhetnek majd pénznyerő játékgépek – mondta az államtitkár.
Elmondta, hogy ma három, koncessziós alapon működő játékkaszinó van az országban, és a jövőben a jelenleginél is szigorúbb feltételekhez kötik az alapításukat. A kieső költségvetési bevételeket, nagyságrendileg 20-30 milliárd forintot az online szerencsejáték szabályozásából – a tervek között szereplő megadóztatásából – pótolnák.
A nem helyhez kötött szerencsejáték szabályozásának kidolgozásával Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettest, közigazgatási és igazságügyi minisztert bízta meg a kormányfő. Arra a kérdésre, hogy miért kellett ilyen sürgősen megtárgyalni ezt a kérdést, Lázár János azt válaszolta: nem lehet hónapokon keresztül vitázni erről a témáról, mert ellenkező esetben félő, hogy felpuhulnak a törvényhozás szándékai. Arra, hogy a döntésnek van-e köze a segélyplafonról szóló tervekhez, azt felelte: "természetesen ez egy szociális kérdés is".
Ezzel a lépéssel a kormány saját eddigi elképzeléseit söpörte le az asztalról. Tavaly és egészen eddig arról beszéltek a téma kapcsán, hogy ha a korábbi hagyományos gépek nem is, ám a szerver alapon működtethető automaták a piacon maradnak. Ebbe az elképzelésbe beilleszkedve csaknem egy éve a játékadó szintjét a gépenkénti 100 ezer forintról 500 ezer forintra emelték. Ennek az eredménye lett a gépek számának már említett nagyarányú csökkenése.
A piacon maradó vállalkozások viszont készültek az Nemzeti Adó- és Vámhivatal által online módon is ellenőrizhető szerveralapú gépek üzembe helyezésére. Ez sem ment könnyen, mert a vonatkozó törvény valóban arról szólt, hogy az év utolsó negyedévében már csak ezek működhetnek, ám a hogyan kérdéseit tisztázó, a törvényhez tartozó végrehajtási rendelet csak nem akart megjelenni.
Ez végül idén június végén született meg, mintegy féléves késéssel. Az iparág a jelek szerint mégis komolyan készült erre az új, Európában egyedülálló szigorúságúnak tartott törvény alkalmazására. Többi között a közelmúltban látott napvilágot az a hír, hogy a gépek ellenőrzéséhez nélkülözhetetlen szerverrendszer létrehozását elkezdte egy vállalkozás.
A WebGam Kft. nemcsak kiépítette hálózatát, hanem augusztus végén arról adott hírt, hogy be is szerezte a szerencsejáték-törvényben rögzített szerverüzemeltető tanúsítványt az auditor cégtől, a HunGuard Kft.-től. Ezt követően egészen mostanáig már csak arra vártak, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium megadja számukra a működési engedélyt. Ismereteink szerint azonban a minisztériumtól eddig nem kaptak érdemi választ. Ezek szerint nemcsak ők, de a NGM-nél sem voltak tisztában azzal, hogy mit is jelent majd be október elején Lázár János.
Korábbi iparági hírek szerint 30-35 milliárd forintra tehető az a pénz, amelyet az ágazat évente játékadóként befizet a költségvetés számára, s ehhez jönnek még az egyéb járulékos befizetések. Ez nagyjából háromszorosa a Debreceni Nagyerdei Stadion rekonstrukciójára fordítandó állami forrásoknak. A jövő évi költségvetés jelenleg ismert számai szerint ez 9 milliárd forint lenne. Nos, az államtitkár szavai szerint erről a 20-30 milliárd forintról le kellene mondani.
Illetve mégsem mondanának le, a kieső bevételt az online játékok megadóztatásával pótolnák. Kétségtelen, ez szép elképzelés. A bökkenő azonban az, hogy már tavaly is hasonlóról beszéltek a kormányoldalon, ám azóta semmi sem történt. Az ehhez elképzelt törvény megszületett ugyan, ám a nagy internetes szerencsejáték-oldalak csak nem akarnak fizetni. Ahhoz, hogy legálisan működjenek az országban, többi között a NAV Szerencsejáték Felügyeleti (SZF) osztályán nyilvántartásba kellene vetetni magukat. Erre január elseje óta lehetőségük van.
Az év folyamán többször kerestük az SZF-et, s mindannyiszor azt a választ kaptuk: nincs cég, amely ezt a nyilvántartásba vételt kérte volna. Úgy tudjuk, azóta sincs ilyen vállalat, sőt volt cég, amely a szolgáltatását ugyan fenntartja Magyarországon, ám a hazai ügyfélszolgálatát felszámolta. E szerint nemhogy közelebb jöttek volna, de hátrébb léptek a magyar piactól. Bár a kormány ígérete szerint januártól él a nemzetközi online irodák adóztatásának lehetősége, ebből mégsem folyt be semmi bevétel. Ezek szerint immár Navracsics Tibor újra megpróbálja.
A Magyar Szerencsejáték Szövetség értetlenül áll a fejlemények előtt
Döbbenten és értetlenül áll a nyerőgép iparág összes szereplője – vállalkozások, munkavállalók, vendéglátósok és a családjuk - a rendkívüli kormányülésen született döntés előtt, miszerint a kormány betiltaná a nyerőgépeket – tudatta lapunknak is megelküldött közleményét a Magyar Szerencsejáték Szövetség (MSzSz).
Schreiber István elnök kifejtette: a jogállamiság alapkövetelménye a jogbiztonság és a kiszámíthatóság, ezért érthetetlen számunkra, hogy az Orbán-kormány által hozott – a magyar bankok rendszerénél is szigorúbb biztonsági szintnek megfelelő – szerver-alapú üzemeltetést, amelyre a piac már felkészült, miért akarják megszüntetni.
A magyar jogszabályok alapján közel 1200 magyar vállalkozás készült, és pénzt fordított az átállásba; engedély és audit előtt állnak a szerverüzemeltetők, akik az alapján jártak el, amire a jogalkotó lehetőséget adott. Hozzátette: egyetlen uniós-tagállamban sincs betiltva a helyhez kötött szerencsejáték, ezért nem értjük, miért kell egy eddig komoly költségvetési tételt jelentő ágazati tevékenységet betiltani, a jelenlegi gazdasági, pénzügyi helyzetben.
Az ágazat tagjaik, negyvenezer munkavállaló így lényegében ellehetlenedik, tönkremegy. Ezért abban bíznak, hogy a holnapi ülésig módosul az előterjesztés, ha pedig nem, akkor a képviselők nem szavazzák meg ezt a törvénytervezetet – emelte ki az MSzSz elnöke.
Orbán Viktor miniszterelnök úr utoljára két éve, nyáron hívott össze a maihoz hasonló kormányülést – írják –, akkor az árvíz miatt, nem értjük, hogy az Orbán-kormány által frissen szabályozott ágazat helyzete ezt most miért indokolta. 1500-nál kevesebb régi rendszerű gép maradt a piacon az egész országban, a szerver alapú terminálüzemeltetés elindításának pedig az előkészületeinél tartanak a vállalkozások.
Az szervezet rávilágít: súlyos tévedés, hogy az online szerencsejátékból ezek az állami bevételek pótolhatók, hiszen nem csupán 35 milliárd forintnyi játékadóról van szó, hanem még ugyanennyi összegű egyéb adóbevételről és járulékokról – emelte ki Schreiber.
