A lényeg, hogy ebben a struktúrában nem fizetünk többé frekvenciadíjat a bázisállomások után. Ez a szabályozás példaértékű együttműködés eredménye, a szabályozó és a piaci szereplők között - kommentálta Christopher Mattheisen, a Magyar Telekom Nyrt. vezérigazgatója a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) április elsejétől hatályos rendeletét a díjak számításáról. Ez az első olyan rendelet, amelyet az NMHH elnöke - a más ügyek miatt sokat vitatott - rendeletalkotási jogkörénél fogva hozott. Az új szabályozás már az LTE technológiára is kiterjed, így a hazai szabályozás lemaradását egy csapásra le is dolgozhatja, ha minden körülmény egybevág. A fogadtatás pozitív, ám a piaci szereplők hangsúlyozzák: ez csak az első lépés, s a célok eléréséhez további együttműködésre és közös munkára van szükség a szabályozó és a piaci szereplők között.

Példás gyorsasággal és rugalmassággal sikerült megalkotni ezt a szabályozást, széleskörű szakmai és társadalmi egyeztetés eredményeképp. Közvetett hatásaként az előfizetők is sokat profitálhatnak az új szabályozással - húzta alá Szalay Annamária, az NMHH elnöke.

Marchhart Pál, a Vodafone szabályozásért is felelős vezérigazgatója rámutatott: a változástól függetlenül a hazai díjak még mindig jelentősen magasabbak, mint az EU-átlag, ám legalább azt elérték, hogy a szolgáltatók által fizetendő díjak nem emelkednek tovább, ahogyan az a korábbi években. Az új rendelet alapján visszatértek a 2009-es szintre, s az itt megtakarított összeget a cég további fejlesztésekre, vagyis, az ügyfeleire költi.

A mobilcégek régóta szorgalmazták a frekvenciadíjak rendszerének megváltozását, mert az - főleg a mobil szélessávú technológiák megjelenése óta - inkább visszafogja a beruházásokat, s gátolja a nagysebességű mobilinternet lefedettségének növelését a kisebb népsűrűségű területeken. Eddig minden üzembehelyezett hálózati eszköz után kellett megfizetni a díjakat, ezután azonban a felhasznált frekvenciák után, sávosan kell majd. Vagyis, bár a fizetendő díjak abszolút értékben nem csökkennek, a rendszer mégis beruházás-ösztönző: a mobilcégek vezetői úgy nilyatkoztak, hogy reális időn - egy éven belül - elérhetik a 99-100 százalékos mobil szélessávú lefedettséget. Ez pedig, mint Christopher Laska Telenor-vezér mondta, segíthet felszámolni a digitális írástudatlanságot, s 2020-ig 44 ezer munkahelyet teremthet Magyarországon - hivatkozott a Boston Consulting friss kutatására.

Ehhez azonban az is szükséges, hogy bővüljön a kilencszáz megahertzes spektrum, s a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium döntsön az értékesítésről. - Ez eljárás lefolytatására készen állunk, s örülnénk, ha ez már az első félévben megtörténhetne - mondta Mátrai Gábor, az NMHH elnökhelyettese. (Korábban az NFM lapunknak a harmadik negyedévben jelölte meg az eljárást lehetséges időpontját.) A sávok tavaly decemberben szabadultak fel a katonai használat alól. Mátrai Gábor elmondta: a rendelet szövege szerint e sávban akár LTE technológiát is használhatnak a mobilcégek, így a mostani rendelet Európa egyik legmodernebb szabályozása lehet, ha teljesülnek a feltételek.
Hozzátette: a frekvencia-vagyon hasznosítása érdekében leltárt készítenek a ma rendelkezésre álló frekvencia-készletekről, s a piaci szereplőkkel együtt ötéves spektrum-stratégiát dolgoznak ki.