– A kormány meglepő, logikátlan lépések sorozatával állt elő az elmúlt időszakban, és sajnos ennek még mindig nem látni a végét. Csupán egy biztos, a bizonytalanság – mondta Petschnig Mária Zita, a Pénzügykutató Zrt. főmunkatársa az intézet legújabb prognózisának bemutatóján. Éppen ezért ugyan a jelenlegi helyzetből kiindulva elvileg -0,8 százalékos GDP-visszaesésre számítanak 2012-re, de ez akár a duplája is lehet. Függ a mezőgazdaság teljesítményétől, hogy lesznek-e további költségvetési megszorítások, miként alakulnak a külpiacok, hová fejlődik az IMF-ügy, vagy éppen mivel áll elő a kormány. A Pénzügykutató szerint, ha minden változatlan marad, akkor idén 3,8 százalékos lehet az államháztartás hiánya, amennyiben az összes tartalékot zárolja a kormány, akkor ez lemehet 2,7 százalékra.

A magyar gazdaság 2012-ben mélyrepülő startot vett – jelentette ki Petschnig Mária Zita. Ennek okát azonban nem külső, hanem belső tényezőkben kell keresni. A kormány legfőbb bűne, hogy tönkretette a belső piacokat. Ez megmutatkozik a beruházásokban is: a válság legmélyén, 2009-ben esett ilyen mértékben a mutató. A GDP-arányos beruházási ráta már tavaly is csak 15,3 százalékos volt, most az első félévben mindössze 12 százalékon, azaz historikusan alacsony szinten áll. Ez unikálisnak számít Európában, és egyben mutatja, hogy a magyar gazdaságot a külföldi és a hazai befektetők egyaránt leírták, nem bíznak benne. A jövőre tekintve az extrém adat további versenyképesség-romlást jelez.

A növekedés alapjainak totális gyengülése a fogyasztás alakulásában is megjelenik. Idén várhatóan 3,5-4 százalékkal esnek a reálkeresetek, azaz nincs miből fogyasztani. Akinek netalán lenne, az óvatos és megtakarít, mert nem tudja, lesz-e majd nyugdíja, milyen lesz az állami egészségügyi ellátás, mennyibe kerül majd a gyerek taníttatása.

Ugyancsak éllovas Magyarország az inflációt tekintve, amely idén 5,7, jövőre 4,6 százalék lehet. Ahogyan Petsching Mária Zita mondta, a növekedés a kormány kiigazító politikájának tulajdonítható. Ha nem lettek volna az adóemelések, akkor idén lassult volna a fogyasztói árindex növekedése az előző évhez viszonyítva. 

A nettó export húzóerejében talán lehet bízni, s következtében jövőre talán enyhül Magyarországon a recesszió, de a kockázatok összességében lefelé mutatnak, s jó esetben is 2013-ban stagnáló gazdaságról beszélhetünk.

Hatalomátvétel

Tulajdonképpen pech, hogy a külpiacok optimisták, mert a hangulat, amelyben erősödött a forint árfolyama, és van kereslet a magyar állampapírokra, lehetőséget ad a magyar kormánynak az ámokfutásra. Ahogyan Várhegyi Éva, a Pénzügykutató főmunkatársa mondta, jelenleg a jegybank függetlenségének alkonyát éljük, s megtörtént a teljes hatalomátvétel a monetáris tanácsban is. Ami eddig is világos volt, miszerint a monetáris tanács külső tagjai nem szuverén, autonóm személyiségek, hanem vérbeli komisszárok, most a gyakorlatban is megmutatkozott a két legutóbbi alapkamat-csökkentés kapcsán.

Várhegyi Éva szerint a kormány nem számol azzal, hogy az indokolatlan kamatcsökkentések és a kormány irreális gazdaságpolitikája visszaüthet. S amikor valami miatt romlik a nemzetközi hangulat, Magyarország az elsők között lesz, ahonnan a befektetők kimenekítik a pénzüket. 

Mint mondta, szerinte amennyiben megköttetik az IMF-megállapodás, akkor minden bizonnyal folytatódnak a kamatcsökkentések, s jövő év végére akár hat százalék alá is mehet a ráta. Az euró árfolyama ugyanebben az esetben 280-290 forint között maradhat, a piac ugyanis már beárazta a megállapodást. - Ha bármi megingás lesz a nemzetközi hangulatban, Magyarország lesz az első, ahonnan kivonják a pénzt a befektetők. A jegybank hitelességének csorbulása növeli az országkockázatot – mondta Várhegyi Éva. H

ozzátette, amennyiben megköttetik az IMF-megállapodás, akkor minden bizonnyal folytatódnak a kamatcsökkentések, s jövő év végére akár hat százalék alá is mehet a ráta. Az euró árfolyama ugyanebben az esetben 280-290 forint között maradhat, a piac ugyanis már beárazta a megállapodást.

Neményi Judit, a Pénzügykutató főmunkatársa, 2005-2011 között az MNB monetáris tanácsának tagja szerint addig lebegteti a kormány az IMF-megállapodás lehetőségét, amíg le nem jár Simor András elnök mandátuma, és nem tudják teljes egészében átvenni a hatalmat a jegybank felett.