Az alapkamattal – azaz a jelenleg 2,10 százalékon – fialtatott betétek állománya szeptember átlagában 3607 milliárd forintról 4956 milliárd forintra ugrott, ám a hatalmas növekmény mögött igazi pénzmozgás nem volt. Vélhetően a hitelintézetek számára megszüntetett kötvényrendszerből kifutó maradék 1240 milliárd forintot átpakolták a kéthetes betétekhez.

Augusztussal a jegybank jelentősen szűkítette azt a kört, amely nála fialtathatta átmenetileg fölöslegesnek ítélt pénzét. A külföldi intézményi befektetők és a banki háttér nélkül működő befektetési alapok, biztosítótársaságok, nyugdíjpénztárak kiszorítása ebből a kockázatmentes befektetési formából azt célozta, hogy az érintettek vegyenek állampapírt, illetve a spekulatív céllal nálunk parkoltatott külföldi tőke lehetőség szerint térjen haza.

Matolcsy György célja egyelőre csak részben teljesült, mivel az ötezermilliárdos betétállományra ugyanakkora kamatot kell fizetnie, mint korábban a kötvényekre, itt megtakarítást tehát nem ért el. Az állampapírpiac ettől függetlenül pezseg, a kötvényhozamok negatív rekordjai a nemzetközi befektetői hangulat javulásának köszönhetők. Segít a lengyel kamatcsökkentés, s az Európai Központi Bank küszöbön álló likviditásbővítő akciója is, ám kockázatokkal számolni kell.

A forintlikviditás szeptemberben 12 972 milliárd volt, ebben a kinyomtatott és bevont forintbankók különbözetének 22 milliárdnyi többlete és a kereskedelmi bankok új, 33 milliárdnyi egynapos betétje is szerepel. A kormány 1747 milliárdot tart az MNB-nél, a növekedési hitelprogram rendesen viszi a pénzt. Eddig 1102 milliárdot adott át a kereskedelmi bankoknak ingyen, hogy azt 2,5 százalékos kamattal juttassák el a kkv-szektor szereplőihez. A hitel jó része már kiment, az igazi növekedési hatás azonban még várat magára.