Legalábbis az Agrárszektor cikke szerint, amelyben azt írják: nagyrészt áfacsalással értékesített, olcsó külföldi, ultra magas hőmérsékleten kezelt UHT-tejeket fogyasztanak ma ágazati tapasztalatok szerint azok, akik részt vesznek a közétkeztetésben. A költségvetésből finanszírozott közintézmények – óvodák, iskolák, kórházak, vagy éppen honvédségi és időseket ellátó intézmények – évente 200-300 millió liter tejet használnak fel, amelynek jelentős része nyomott árú importtej.

A hasonló kategóriájú magyar termékeknél a behozott, elsősorban szlovák UHT-tejek azért lehetnek jóval olcsóbbak, mert azokat döntően áfacsalással forgalmazzák nagykereskedők. Ezért az állam a közintézményeknél végeredményben sokszor olyan termékbeszerzéseket „finanszíroz", amelyek adóelkerüléssel jutnak piacra.

A közétkeztetésben felhasznált tejmennyiség a mintegy 1,5 milliárd literes, éves hazai tejfelvásárlás ötödét teszi ki. Az irreális versenyhátrány a hazai piaci szereplőknek ma a korábbiaknál is nagyobb gondot okoz, mivel az orosz embargó és az uniós tejtermelési kvóták idei megszüntetése nálunk, illetve az egész EU-ban túltermeléshez vezetett. Ennek nyomán a magyar tejfelvásárlási árak tavalyhoz képest több mint 25 százalékkal, kilónként 75-76 forintra zuhantak, és a tejtermelés az uniós és hazai támogatások ellenére is elvesztette jövedelmezőségét.

Bár az idén bevezetett elektronikus közúti áruforgalom ellenőrző rendszerrel (ekáer) a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) több illegális tejszállítmányt is kiszűrt, a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (TT) szerint az átfogó megoldást az jelenté, ha a fogyasztói tejek áfa kulcsa a mostani 18 százalékról 5 százalékra csökkenne.