Az index a 2007-es adatokból kiindulva azt mutatja meg, hogy 2012-ben az egyes országok várhatóan mit tesznek a tehetséges szakemberek, vezetők nevelése és megtartása terén, ezért többek közt az általános és a felsőoktatás mellett a kutatásra és fejlesztésre szánt források GDP-arányos részét, az üzleti képzés színvonalát, a munkavállalók nyelvi képességeit, a tőkevonzó képességet, a GDP-növekedést, a munkaerőpiac mobilitását, összesen 44, eltérő módon súlyozott kritérium alapján vizsgálja, s az országokat ez alapján állítja sorrendbe.

A felmérés megállapításai szerint az általános és -felsőoktatás területén Ukrajna mutatja a legnagyobb fejlődést: az általános- és középiskolákat vizsgálva keleti szomszédunk a 2007-es becsléshez képest három helyet előrelépve a harmadik helyen áll és lehagyja nem csupán a magyarokat, hanem az osztrákokat is.

Magyarország egy helyet előrelépve az ötödik az egyetemi és az üzleti képzés színvonalát rangsoroló alfejezetben, ez azonban csak annak köszönhető, hogy Ukrajna várhatóan GDP-arányosan kevesebbet költ majd felsőoktatásra. A felsőoktatás terén Oroszország a listavezető: ezt az előkelő helyet az ország jórészt a sok, nemzetközileg is akkreditált egyetemnek és üzleti iskolának köszönheti. A népességhez mérten legtöbbet Ausztria költ a felsőoktatásra, ugyanakkor náluk az egyik legalacsonyabb az egyetemekre, üzleti iskolákba beiratkozottak száma, de az ország így is a második helyen áll.

A tehetség-kibontakozás feltételei területén két helyet lépetünk előre és a negyedik helyen állunk, Szlovákia viszont három helyet esve csupán a hetedik, mivel náluk jelentősen csökkenni fog a műszaki és tudományos végzettségűek száma. A listát magabiztosan vezeti Ausztria: a felmérés szerint nyugati szomszédunk költi a legtöbbet kutatásra és fejlesztésre, szabályozott a munkaerőpiac, jól képzettek a szakemberek, de a szellemi tulajdon védelme érdekében is az osztrákok teszik a legtöbbet.

Mobilitás és a munkaerőpiac nyitottságát vizsgáló lista az egyik legkomplexebb – állítják a kutatás készítői. Szlovákia többek közt azért került az első helyre, mivel jelentős információs csatornát nyitva, illetve kapcsolati tőkét felhalmozva a népességhez mérten várhatóan tőlük folytatnak a legtöbben tanulmányokat külföldi egyetemeken. Ausztria annak köszönheti második helyét, hogy az osztrák egyetemeken a 13 régiós ország átlagánál nyolcszor több tengerentúli vendéghallgató folytat tanulmányokat. Nem meglepő, hogy nyitott kereskedelmének és több nyelven beszélő munkaerejének köszönhetően Szlovénia öt helyet javítva a 6., míg Magyarország az idegennyelv-ismeret alacsony arányának, és a nemzetközi kereskedelemben betöltött csökkenő szerepének köszönhetően három helyet esve csak a 8.

A tehetségvonzás terén Oroszország, Ausztria és Szlovénia fej-fej mellett állnak az élen: előbbi regionális „szuperhatalomként" várhatóan kimagasló GDP növekedésnek köszönhetően is vonzó, utóbbi kettőben pedig az egy főre jutó GDP, illetve a szabadon elkölthető jövedelem magas aránya kiemelkedő. Magyarország nem bizonyult attraktívnak: többek közt a várhatóan alacsony GDP-növekedésnek is köszönhető az ország utolsó előtti helyezése.

A Talent-indexen Magyarország rangsorban ugyan kedvező helyet foglal el, ám helyét olyan országok veszélyeztetik mint Ukrajna és Bulgária, amelyekről néhány évvel ezelőtt senki sem tételezett volna fel ilyen mértékű fejlődést - mondták a kutatás készítői.

(A kutatás 13 közép-európai országot 44, eltérő módon súlyozott, 7 fő kategóriába sorolt gazdasági, társadalmi, munkaerő-piaci és oktatási kritérium alapján rangsorolja az először 2007-ben felmért, illetve a jelenlegi tények alapján 2012-ben várható értékei alapján.)

Helyezés 2012-ben             Talent-Index pontszám            
                             Ország                2007         2012
            1               Ausztria               58,4         57,9
            2               Oroszország          54,7         53,8
            3               Lengyelország        48,3         46,6
            4               Magyarország        47,5         46,2
            5               Csehország           50,5         45,7
            6               Szlovénia              45,2         45,6
            7               Bulgária                44            43,9
            8               Szlovákia              45,7         41,4
            9               Ukrajna                40            40,3
          10               Törökország           34,4         37,7
          11               Románia                36,8         37
          12               Horvátország         36,2          36,6
          13               Szerbia                 30,9          30

Forrás: Heidrick & Struggles