Megoszlott a résztvevők véleménye a hatósági ár alapját képező árképletről. Fekete Csaba, a Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetségének (MATÁSZSZ) elnöke szerint benchmark (referencia) alapon kellene kidolgozni az árképletet.

Kovács Csaba, a KPMG energetikai tanácsadás igazgatója azonban azt jelezte, hogy nincs megfelelő mennyiségű és minőségű adat.

Lengyel András, a KPMG energetikai tanácsadás menedzsere pedig arról számolt be, hogy külföldön  nem jellemző a távhőágazatban a referencia, mert a távhő kisebb lokális piac. Külföldön azért versenyképes a távhő, mert piaci árat alkalmaznak a földgázra, a távhőtermelők pedig  odatelepültek, ahol olcsó hőforrás volt - fejtette ki Kovács Csaba.

A MATÁSZSZ elnöke megállapította, hogy a januártól érvényes árak reálisan tükrözik a költségeket, de a jelenlegi átmeneti időszak. Azt ugyanis nem lehet tudni, hogy mi lesz a változó költségelemekkel, például a földgázár, illetve a devizaárfolyam változásából adódóakkal, azaz mi lesz az új árszabályozás alapelve - hívta fel a figyelmet Vinkots András, a Budapesti Erőmű vezérigazgató-helyettese. Hozzátette: a jelenlegi szabályozás nem fenntartható, és beszámolt arról, hogy a társaság cash flow-ja (készpénzforgalma) az idén még pozitív lesz, de vesztesége  várhatóan meghaladja majd az egymilliárd forintot. A piaci szereplők éppen a hosszú távon kiszámítható ármechanizmus hiánya miatt nem tudnak beruházást sem tervezni.

A résztvevők felhívták a figyelmet arra, hogy az árszabályozás kidolgozása sürgős, azt már az októberben kezdődő fűtési idényben alkalmazni kellene.
Fekete Csaba szerint a magyarországi távhőpiac jövője csak az olcsó hőforrás lehet. Összehasonlítva a jól működő dán példával elmondta, hogy míg Magyarországon először a távhőrendszer kiépítéséről döntöttek, Dániában oda építettek ilyen rendszert, ahol olcsó hőforrást tudtak biztosítani.