Tátraiéknak már a vallomása sem érdekes?
Október 12-én hallgatták ki utoljára Tátrai Miklóst, az MNV volt vezérigazgatóját Sukoró ügyben. Védője szerint a kihallgatás formális volt, új elem nem merült fel, a nyomozók gyakorlatilag kérdéseket is alig tettek fel neki. - Láthatóan az volt a célja a kihallgatásnak, hogy megtörténhessen védencem bűnügyi nyilvántartásba vétele (rabosítása - a szerk.) amely az előző két kihallgatáson elmaradt - mondta lapunknak Dezső Antal Tátrai védője.
Elmondta: ezzel együtt az eddig eltelt közel két hónap alatt a nyomozók háromszor voltak kíváncsiak Tátrai válaszaira. A hatóságot nem érdekelte jobban a másik gyanúsított, Császy Zsolt volt értékesítési jogi igazgató vallomása sem - tudtuk meg az ő védőjétől. Az ügyben nagy a csönd. Az önkormányzati választások óta immár Budai Gyula miniszterelnöki megbízott sem áll minden szerdán kamerák elé, hogy pontosan meg nem jelölt bizonyítékokat adjon át az ügyészségnek.
Ez azért furcsa, mert Dr. Fazekas Géza, a Központi Nyomozó Főügyészség szóvivője a nyomozati cselekmények részleteit firtató kérdésünkre azt válaszolta, hogy „a széles körben folytatott nyomozás során számos hatóságtól és személytől szereztünk be okiratokat, nagyszámú tanút hallgattunk ki, illetve igazságügyi szakértői véleményeket szereztünk be. A nyomozás jelen szakaszában is folyamatosak a tanúkihallgatások. A nyomozás során számos olyan adat, okirat is előkerült, amelyet egyes állami szervek korábban nem bocsátottak a nyomozó hatóság rendelkezésére." Kérdés azonban, hogy ha ezek során érdemi új információhoz jut a nyomozó hatóság, miért nem tesznek fel kérdéseket a gyanúsítottaknak?
Igaz, a nyomozási bíró nem is azért rendelte el Tátraiék fogvatartását, hogy biztosítsa a rendelkezésre állásukat. A főügyészség indítványa nyomán - a büntetőeljárás meghiúsításának a veszélyére tekintettel hosszabbították meg december 2-ig a az előzetes letartóztatásukat. Ez ellen a védők fellebbeztek, ám információink szerint az ügy még el sem került a másodfokú bíróságra.
Az ügynek jelenleg három gyanúsítottja van, mivel az MNV Zrt két vezetője után szeptember 16-án egy jogászt is gyanúsítottként hallgatott ki a főügyészségünk, 2 rendbeli közokirat-hamisítás bűntettének megalapozott gyanúja miatt - válaszolta kérdésünkre az ügyészség szóvivője. Az illető ügyvéd szabadlábon védekezhet. A szabad lábon való védekezés fontosságát ugyanis előírja a btk., amely szerint kényszerintézkedésre csak különösen indokolt esetben kerülhet sor, s azt a hatóság köteles indokolni.
Az ügyészség tájékoztatása szerint a nyomozás során konkrét adatok merültek fel arra, hogy a gyanúsítottak a tanúkat befolyásolni igyekeztek. Igaz, ezekre az előzetes letartóztatást meghosszabbító bírósági végzés nem utal. Sőt, az azt elrendelő határozat sem.
- Nemhogy az említett érvek „részletezése" hiányzik a határozatokból, hanem még a leghalványabb utalás sincs rájuk. Az ok egyszerű: ilyen valós, tényszerű érvek nem léteznek - áll abban a védői indítványban, amelyet még szeptember végén nyújtott be Császy Zsolt védője. Az előzetes letartóztatást megalapozó indokokról Dezső Antal is úgy nyilatkozik: ilyenek nincsenek.
- Az ügyben minden dokumentumhoz törvényesen hozzájuthattak a nyomozók az elmúlt másfél évben. Minden bizonyíték okiratokon alapul, a gyanúsítottak ráadásul már nem dolgoznak a vagyonkezelőben, tehát semmilyen módon nem tudják akadályozni a nyomozást. A tanúk befolyásolására sincs bizonyítéka az ügyészségnek, hiszen az nem szerepel az indítványukban - mondja Dezső Antal.
-A gyanúsítás egy olyan értékbecslésen nyugszik, amely szakmailag megkérdőjelezhető, s azzal négy másik, ellenétes értékre jutott szakvélemény áll szemben. Miközben ügyfelem gyanúsított, az értékbecslés készítőit tanúként hallgatták meg - mondja Dezső Antal. Kérdésünkre, miszerint az értékbecslés készítőit gyanúsítják-e a szóvivő nem válaszolt.
Tátrai védője hozzáteszi: a nyomozók legfontosabb kérdései mégis arra vonatkoztak, mi történt a Parlament Nándorfehérvári termében lezajlott találkozón, melyen részt vett Gyurcsány Ferenc, Bajnai Gordon és a befektetők is. (Ezügyben a két ex-kormányfőt áprilisban tanúként hallgatták meg, vallomásuk nyilvános, új elemet nem tartalmaz.) Vagyis, az ügyvéd elmondása szerint a kevés számú kihallgatáson az ügyészek inkább a volt kormányfők szerepét feszegetik, s nem a Tátraival közölt gyanúsításra adott válaszokra kíváncsiak. Ezt már az is mutatja, hogy a KNyF az eljáró hatóság. Tátrai Miklós személye ugyanis még nem indokolja, hogy a Központi Nyomozó Főügyészség járjon el: ők akkor járnak el egy ügyben ha abban a vezető politikusok érintettségét is vizsgálni kell.
Jelen állás szerint Tátrai és Császy december másodikáig lesz előzetes letartóztatásban, hacsak, a bíróság helyt nem ad a védelem érveinek, miszerint az előzetes letartóztatás már egyáltalán nem indokolt.
