A magyar gazdaság könnyen tartós recesszióba kerülhet, mert egyszerre kedvezőtlen a belső környezet és a világgazdasági folyamat - nyilatkozta Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke az MTI-nek. Hozzátette, hogy a válság hatása ma még csak a gazdaság néhány szereplőjét érte el.

A belső problémák mögött az államháztartás szerinte kizárólagos bevétel centrikus szemlélete, az érdemi reformok elmaradása, a társadalmi felszültség, a nagyerejű politikai szembenállás és a fogyasztás évek óta tartó stagnálása áll.

Parragh László szerint Magyarországnak nincs elég ereje arra, hogy a  gazdaság ebből a helyzetből kitörjön. A politika eddigi válaszai a gazdaságpolitikai problémákra rendre rosszak voltak - indokolta, hozzátéve: nehéz elhinni, hogy mostantól jó megoldásokat találnának.

Megismételte: reformokra van szükség. Egy részükhöz, amelyek feles törvényekkel szabályozhatók a kormány meg tudná szerezni a parlamenti támogatást - vélte, elismerte ugyanakkor, hogy a kétharmados  önkormányzati reformhoz a parlamentben nem lenne könnyű többséget szerezni. Hozzátette: reformok nélkül újratermelődnek a társadalmi, gazdasági problémák. Felhívta a figyelmet a politikai szereplők felelősségére is a gazdasági válság hatásának tompításában, hiszen ennek mélysége kihat a később jelentkező társadalmi válságra is - mondta.

A kamara elnöke szerint a kutatás-fejlesztés, mai állapotában nem jelenthet érdemi kitörési pontot a gazdaság számára, "nagyon távol vannak ugyanis egymástól".  Míg Európában átlagosan, egymillió lakosra vetítve a beadott szabadalmak száma 109, Magyarországon ez a mutató nagyon alacsony, a közép-magyarországi régióban 20, az észak-magyarországi régióban 0,8 - indokolta. Hangsúlyozta: gazdaságélénkítésre Magyarországon egyedül az európai uniós források állnak rendelkezésre.

A kamara elnöke úgy látja, hogy az uniós forrásoknál lehetőség van a meglévő fejezeteken belüli átcsoportosításra a gazdaságfejlesztésre, és a bürokráció csökkentésével fel lehet gyorsítani a források vállalkozókhoz juttatását. Hozzátette: a gazdaságfejlesztési támogatások arányát 50 százalékra kellene emelni a jelenlegi, átlagos 15-20 százalékról. Ezen túl az operatív programok közötti átcsoportosításból is többet kellene juttatni gazdaságfejlesztésre - fűzte hozzá. Véleménye szerint az uniós forrásokat az eddiginél nagyobb arányban kellene munkahelyek megőrzésére, munkahelyek teremtésére fordítani. Felmérésük szerint a multinacionális vállalatok egyik legnagyobb problémája a beszállítói lánc hiánya, ezért a kis- és középvállalkozók beszállítóvá válását is támogatni kell.

Parragh László elmondta, hogy a kamara a kisebb vállalatokat piaci kapcsolatok teremtésében támogatja, bővülő vegyeskamarai rendszerén keresztül. Hozzátette: hamarosan létrehozzák a magyar-ukrán, illetve a magyar-szerb vegyeskamarát is. A KA-VOSZ Zrt.-n keresztül továbbra is működtetik a Széchenyi Kártyát, illetve a Hitelgarancia Zrt.-vel közös  társaságon keresztül jövőre beruházási hitelt is kínálnak, kedvező feltételekkel a kis- és középvállalkozásoknak.