Nyolcmilliárd euróra növeli idei közép-kelet-európai kötelezettségvállalásait az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank, tekintettel a globális válság változatlanul érezhető hatásaira és a térségben tapasztalható fokozott igényre – határozott keddi ülésén a bank igazgatósága. Így az EBRD az előző évinél 52 százalékkal nagyobb összeget helyezhet ki a régióba.

Az üzletek volumene már az év első nyolc hónapjában 5,8 milliárd euróra kúszott fel. Közép-Európában és a Balkánon az erőfeszítések a pénzügyi szféra stabilizálására irányultak, más régiókban – Oroszországban és Ukrajnában – az infrastruktúrába és energiaszektorba is jelentős összegek folytak be.

Az igazgatósági döntésről szóló sajtóközlemény idézi Thomas Mirowt, az EBRD elnökét, aki úgy értékeli, hogy a globális gazdasági környezet továbbra is komoly kihívást jelent a térség országainak.

A bejelentés különösen időszerű a G20 tagországok pénzügyminisztereinek hétvégi londoni tanácskozása után, amelyen felhívták a nemzetközi pénzintézeteket: a válságra való válaszként teljes mértékben használják ki kapacitásukat. Az extra egymilliárd euró a bank tartalékaiból származik.

A kötelezettségvállalás növeléséről szóló határozattal kapcsolatban Andor László, Magyarországért is felelős igazgató lapunknak elmondta: ha az igazgatótanács nem fogadta volna el az emelést, hazánkban a már jóváhagyott projektek mellett (amelyek az OTP-t, Molt és három külföldi tulajdonú bankot érintenek) idén gyakorlatilag nem lett volna mód továbbiakra, még kicsikre sem. Így viszont megmaradt annak esélye, hogy a pénzügyi szektoron belül más intézményeket, illetve közvetlenül a reálgazdaságot érintő befektetések is megvalósuljanak. A menedzsment és az igazgatótanács az egyes javaslatokat aprólékosan mérlegeli majd, hiszen a tőkekorlát behatárolja az idei lehetőségeket.

Mindeközben a részvényesek között folyik az EBRD húszmilliárd euró alaptőkéjének esetleges felemeléséről szóló vita. Andor László a „komplex folyamat érzékeny szakaszában” nem kívánt belemenni a tőkeemelés latolgatásába.