Fontos célja a biztosítási szektornak, hogy a kormány támogató szabályozási környezetet biztosítson számára, cserébe a biztosítók hosszú távú megtakarításra ösztönzik a polgárokat, amelyből - egyebek mellett - állampapírokat vásárolnak - mondta Kisbenedek Péter, a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) elnöke a szakmai szervezet által rendezett biztosítási konferencián szerdán Budapesten.    

Magyarországon a bruttó hazai termék (GDP) arányos biztosítási díjbevétel 3,2 százalék, Ausztriában ennek a duplája. Az alulbiztosítottságot az állam adókedvezménnyel, illetve -mentességgel tudná csökkenteni - tette hozzá a MABISZ elnöke. A térségből a GDP-arányos biztosítási díjbevételben Magyarország előtt jár Csehország (3,7 százalék) és Lengyelország (3,8 százalék).

 Az EU-ban az egy főre jutó biztosítási díjbevétel évi 1991 euró, míg Magyarországon mindössze 294 euró. Az életbiztosításoknál az arány 1227 és 146 euró. A nem életbiztosításoknál kisebb az elmaradás, a 664 eurós uniós átlaghoz képest a magyar díjbevétel 147 eurót tesz ki. A hosszú távú megtakarításokat a magánszemélyeknél adókedvezménnyel, a vállalati díjfizetőknél pedig adómentességgel ösztönözné a biztosítási szakma. Az utóbbi azt jelenti, hogy a cégek által az alkalmazottaiknak fizetett életbiztosítás béren kívüli juttatásként bizonyos összegig adómentes lenne. A tartós lakossági megtakarításokat  kamatadó kedvezménnyel ösztönözné a MABISZ.

A biztosítók jelenleg 1.000 milliárd forint értékű állampapírral rendelkeznek, míg 2007-ben az állomány még meghaladta az 1.200 milliárdot. Kisbenedek Péter úgy vélte, hogy ha a biztosítási piac újra fellendül, az állam kifejezetten a biztosítók részére bocsáthatna ki hosszú lejáratú kötvényeket, amelyek segítségével például a bérlakásépítés is finanszírozható lenne.

Banyár József, a PSZÁF elnöki főtanácsadója az alulbiztosítottságot illetően ellenvéleményének adott hangot. A GDP növekedésével automatikusan nő a biztosítási díjbevétel, így a magyar fejlettségi szinten - a hasonló országokhoz képest - megfelelő a biztosítottsági szint - mondta. A főtanácsadó beszélt arról is, hogy a biztosító egyesületek hiányos szabályozási környezetben működnek. A PSZÁF elkészítette a kiterjesztett szabályokat, amelyek a biztosítási törvény átfogó módosításába kerülnek bele. Nem járható út, hogy az egyesületeknek kisebb a tőkekövetelménye, és rendezni kell az egyesületek részvénytársasággá való átalakulásának kérdését is. A közvetítők díjazásának az átalakítását is szorgalmazta, szerinte célszerűbb lenne csepegtetve fizetni a jutalékaikat.

A konferencián előadást tartott Hatala József országos rendőrfőkapitány is, aki a rendőrség és a biztosítók együttműködési lehetőségeit vázolta. Saját eszközeikkel mindketten növelhetik a közlekedés biztonságát, ami előnyösen hat a kárkifizetésekre. Példaként hozta a főkapitány a közlekedési balesetben évente meghaltak számát. Tavaly 639-en hunytak el közlekedési balesetben, azaz a halálesetek száma a múlt század ötvenes éveinek a szintjére esett vissza, miközben a járműállomány a 37-szeresére nőtt. Ha mindenki bekötött biztonsági övvel autózna, százzal kevesebben halnának meg évente az utakon - mondta Hatala József.