Nem kivételezésre, csupán egyenlő esélyekre és elbírálásra vágynak a családi vállalatok – hangzott el nemrég a Felelős Családi Vállalkozásokért Magyarországon Egyesület (FBN-H) és az European Family Business GEEF nemzetközi konferenciáján, melynek fő témája a családi vállalatok szektorát szabályozó kormányzati lépések szükségessége volt. Semjén Zsolt miniszterelnök-helytettes, a rendezvény fővédnöke nyitóbeszédében hangsúlyozta: a családi tulajdonú vállalatokat minden szempontból, így törvényileg is támogatni kell, mivel szerepüket a nemzetgazdaságban nem lehet nélkülözni.

Hozzátette: a családi vállalatok jóval nagyobb garanciát jelentenek, mert a család neve olyan biztosíték, amit pillanatnyi pénzügyi megfontolásból nem fognak eljátszani, emellett ezek a cégek erősen kötődnek saját országukhoz is, így kicsi az esély arra, hogy egyik napról a másikra átköltözzenek a világ másik felére. A miniszterelnök-helyettes kiemelte az örökösödési adó eltörlését, és az egyenesági ajándékozás illetékmentessé tételét, amely intézkedésekkel a kormány máris jelezte elkötelezettségét a hazai vállalatok megsegítésére. Mint mondta, egy-egy cég generációs továbbadásánál megrendülne a működés ekkora adóterhek mellett, miközben ezeknek a vállalkozásoknak az egyenletes, zökkenőmentes fejlődést kell biztosítani.

Semjén Zsolt arra kérte a szektor képviselőt, hogy javaslataikkal forduljanak a kormány felé annak érdekében, hogy valós igényeken alapuló döntések születhessenek. A Nemzetgazdasági Minisztérium főleg a részmunkaidős foglalkoztatás és az első munkahelyesek támogatására vár ötleteket.

„Mikor eltörölték az örökösödési adót, úgy gondoltam, most már érdemes meghalni, de amikor az egyenesági ajándékozást is illetékmentessé tették, már azt mondtam, hogy élni és dolgozni is megéri” – mondta Rudas László, az FNB-H elnöke majd kifejtette: az egyesület azt szeretné elérni, hogy a hosszú távú befektetéseket – családi vállalatoknál ez generációkon átívelő időtartamot jelent– támogató gazdasági környezet jöjjön létre. Ehhez egyszerű és egyszeri adózás szükséges. Ez nagyban hozzájárulna a családi vállalatok jogi és gazdasági egyenlőségéhez, hisz velük ellentétben az állami és alapítványi tulajdonú vállalatok szinte adómentesek. A vállalkozóbarát hazai gazdasági környezet emellett csökkenthetné az offshore vonzerejét is.

Gelléri Péter, a kutatással és oktatással foglalkozó Családi Vállalat Akadémia elnöke a témával kapcsolatban lapunknak még azt is elmondta, hogy sokan bele se gondolnak, de a kormányok sem vették figyelembe azt, hogy micsoda tragédiát jelenthet egy-egy régióban, ha egy nagy családi vállalat bedobja a törülközőt, hisz ez esetenként több ezer munkahely megszűnését jelenti, éppen ezért ezen vállalatok fennmaradása és fejlődése nemzetgazdasági érdek. Ám nem csak a kedvezőtlen gazdasági környezet fenyegeti a családi vállalatokat – melyek egyébként, az akadémia felmérési szerint, sokkal jobban viselték a válság következményeit, mint az egyéb tulajdoni háttérrel rendelkező cégek -, hanem ott állnak előttük a generációváltással járó bizonytalanságok is, melyek sok szervezet fennmaradását veszélyeztetik.

A kormány munkahelyteremtő törekvéseivel egyetértve, a Felelős Családi Vállalatokért Egyesület indítvánnyal fordult a döntéshozókhoz. „Bölcsőprogram” elnevezésű munkahelyteremtő elképzelésével a családi vállalatok átlagosan egy új munkahely létrehozásával járulnának hozzá a foglalkoztatás növeléséhez. „Egy-egy új munkahely megteremtése akár több millió forintos beruházást is jelenthet, teremtse azt akár multinacionális cég, akár az állam, vagy egy családi vállalkozás.” – magyarázza Rudas László, az egyesület elnöke és hozzáteszi: ezt a beruházást a családi vállalkozások magukra vállalnák.

A program lényege, hogyha a vállalatok az elmúlt három év statisztikai létszámátlagán felül új munkaerőt vesznek fel (tehát a már meglévő munkavállalóik mellé), akkor azok után az állam további három évig lemond a munkáltatói járulékoktól. Annak érdekében, hogy ezzel a rendszerrel ne lehessen visszaélni, az egyesület 10-15 főben maximalizálná az egy vállaltra jutó új alkalmazottak számát. Rudas László elmondta, hogy a vállalatokon nem segít, ha szociális alapon kötelezik képzetlen munkaerő felvételére, tehát a program sem ezt támogatja, viszont ha 10 új munkahelyből csak egyet is olyan személy tölt be, aki korábban tartósan munkanélküli volt, akkor a költségvetés egyenlege már pozitív.

További hozadék, hogy az így megnövekedett munkaerőtömeg által megkeresett pénz bekerülne a fogyasztásba. Előzetes becslések szerint ennek a programnak leginkább a pályakezdő fiatalok körében lenne nagy felszívó ereje.  A számításokat egyébként a Magyar Könyvelők Országos Szövetsége készítette el, kétszázezer forintos bruttó jövedelemmel számolva.

Szöllősi László, a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára felszólalásában elmondta: bár eddig nem volt állami támogatása a családi cégek szektorának, mivel kiemelt cél a foglalkoztatottsági szint megemelése, a Bölcsőprogram mielőbb napirendre kerül, hiszen a kezdeményezés beleilleszthető a kormányzati hosszú és középtávú céljaiba.