Kedden kamatdöntő ülést tart a monetáris tanács. A piac egyöntetű véleménye, hogy a grémium ismét csökkenti – ezúttal is 10 bázisponttal – az irányadó rátát, amely így 2,5 százalékra süllyed. Abban is megegyezik az Erste, a Saxo, az OTP és a CIB Bank elemzőinek a véleménye, hogy a kamatvágás valóban akár az utolsó is lehet. Vagy legalább azok egyike. Ez lélektani határ – fogalmaz Végh István, a Saxo Bank szakértője –, az alapkamat érdemben megközelítette azt a szintet, ami hozzájárul az inflációs cél eléréséhez és a reálgazdaság ösztönzéséhez.

Ha múlt hét csütörtökön a jegybank nem jelentette volna be a kéthetes kötvények betétté alakítását, akkor az utolsó vágást lehetne várni. A bejelentés következménye, hogy a külföldi bankok a most kötvényekben lévő pénzüket nem tarthatják majd betétekben, azaz vagy más forintalapú eszközöket kell keresniük, jellemzően állampapírt, vagy kénytelenek lesznek elhagyni az országot. A CIB-nél és az OTP Banknál is azt hangsúlyozzák, ez bizonytalanabbá tette a következő időszak kamatpályáját. Így nem zárják ki a további kamatfaragást sem.

A döntéshozók preferenciáit a kamatdöntés utáni közleményből ismerhetjük meg – tette hozzá Szaniszló Bálint, az OTP Bank elemzési központjának munkatársa. Arra lehet számítani, hogy a közleményből eltűnik a további kamatvágást valószínűsítő rész. Az eurózónában a héten az inflációs adatokat publikálják: a piac 0,8 százalékos adatot vár az előző havi 0,5 százalékos értéket követően. Gabler Gergely, az Erste Bank elemzője azonban kiemelte: vannak arra utaló jelek, hogy ettől a szinttől elmarad a fogyasztói árindex.

Márpedig, ha nő a deflációs veszély, akkor annak is emelkedik a valószínűsége, hogy az Európai Központi Bank (EKB) eszközvásárlási programba kezd. Gabler szerint ez már most is elkerülhetetlen, hiszen túl erős az euró, amit éppen likviditásnövelő intézkedéscsomaggal tudnának gátolni. Egyelőre azonban az EKB-nál azt kommunikálják: csak akkor lépnek, ha az infláció tovább csökken, a 0,8 százalékos adat viszont nem ezt mutatná. Az infláció mellett a munkanélküliségi adatok is napvilágot látnak. Amennyiben a vártnál mégis alacsonyabb inflációs és magasabb munkanélküliségi adatok jönnek, az tovább erősítené a nyomást az EKB-n, hogy bejelentsen valamilyen monetáris ösztönző programot.

Kiemelten fontos lesz a hét az amerikai gazdaságot figyelők számára is: az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed nyílt piaci bizottsága ugyancsak kamatmeghatározó ülést tart. A szervezettől nem várható érdemi új információ – jegyezték meg egybehangzóan az OTP és az Erste szakemberei. A havi eszközvásárlási program (QE3) keretösszege minden várakozás szerint újabb tízmilliárd dollárral 45 milliárd dollárra csökken. Talán még ennél is fontosabb a piacok számára – mutatnak rá a CIB-nél –, hogy változik-e a döntéshozók helyzetértékelése, illetve adnak-e bármilyen iránymutatást az első kamatemelés várható időpontjára.

Emellett az első negyedéves GDP-adat és az áprilisi munkaerő-piaci statisztika is napvilágot lát. A GDP a szokatlanul kedvezőtlen időjárásnak köszönhetően jelentősen mérséklődhet. A negyedik negyedéves adat 2,6 százalék volt, most az elemzők 1,1 százalékra számítanak. A második negyedévben várhatón erős, akár 3,5 százalékos javulás is jöhet. A munkaerőpiacon a várakozások szerint ezúttal ismét kissé csökkenhetett – 6,6 százalékra – a munkanélküliségi ráta. A nem mezőgazdaságban dolgozók száma 203-210 ezerrel is nőhet áprilisban, ami nagyon kedvező lenne.