Érdemi növekedés nem várható a közeljövőben, függetlenül attól, hogy ortodox vagy unortodox gazdaságpolitikát folytat a kormány – mondta Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője a pénzintézet negyedéves prognózisának ismertetésekor. Kilábalási lehetőségeink ugyanis rendkívüli mértékben függnek az exportpiacaink állapotától. Sarkítva: ha az Audinak és a Mercedesnek jól megy, és ha két nappal több esőt kap a határ, akkor már jól megy az országnak.

Az elemző szerint a beruházások négy éve folyamatos visszaesése komoly aggodalomra ad okot, s e téren nem is lát áttörést. Az idén 3,8 százalékos lesz a visszaesés a fejlesztések terén, jövőre ugyan 0,9 százalékos pluszra számítanak, de már olyan mélyre süllyedt a bázis, hogy azt nem kunszt felülmúlni. Hasonló okok miatt nőtt az építőipar termelése júliusban. Már ott tartunk, hogy egy tíz kilométeres aszfaltcsík átadásával pozitívba lehet fordítani a statisztikát, miközben Budapesten az újonnan épített lakások száma az utóbbi évben alig haladja meg a 700-at. Ez a múlt század húszas éveinek szintje – tette hozzá az elemző. A beruházások fellendítése egyes-egyedül az uniós források hatékonyabb felhasználásától remélhető.

Suppan Gergely annyiban felmentést adott a kormánynak, hogy ugyanitt tartanánk, ha a bankokra és a gazdaság szereplőire rakott unortodox terhek helyett lakossági megszorításokkal kezelték volna a válságot. Az viszont komolyabb baj, hogy a termelőberuházások elmaradásával a középtávú fejlődést, a munkahelyteremtést vetették vissza, ezzel a gyorsabb kilábalás esélyein rontottak.

A bankrendszer hitelezési hajlandósága a mélyben van, a külföldi pénzintézetek a bedőlt hitelekkel terhelt mérlegük rendberakásán dolgoznak, és egyre jobban megnézik, hogy kinek, milyen feltételek mellett adnak kölcsönt. Ha a lakosság a párnacihában lévő kétezermilliárdnyi megtakarítását bevinné a bankba – attól megindulna a hitelezés. Csakhogy ennek zöme fekete jövedelem, ennek a láthatóvá tétele önveszélyes vállalkozás lehet.

A gazdaság egyértelmű és hatásos kifehérítését szolgálná a fordított áfafizetés egyre több területen történő bevezetése, az alapvető élelmiszerek áfájának 5 százalékra csökkentése. Ez az olyan munkaigényes ágazatoknál is megfontolandó, mint a vendéglátás vagy az autójavítás. Az átmeneti adókiesés ugyanis néhány éven belül megtérül – véli Suppan Gergely.

A keddi, újabb 25 bázispontos csökkenéssel 6,5 százalékra levitt alapkamattól hitelezés- és ezen keresztül növekedésösztönző hatást várni illúzió. Lehet tovább vágni a kamatot, de annak a monetáris politika hitelessége látja a kárát. A piaci bizalom megingása azt eredményezi, hogy tovább nő az ország sérülékenysége, ami egy külföldről jövő sokkhatás esetén hatványozottan jelentkezik a forinteszközök árazásában.

Oszlay András vezető elemző emlékeztetett arra, hogy a hozzánk hasonló cipőben járó, azaz recesszióval küszködő Csehország az ortodox utat járja, a kormány lakossági megszorításokkal tette rendbe a költségvetést, miközben a beruházási hajlandóságot nem csorbította, a 0,50 százalékos alapkamat pedig segítette a vállalati hitelezést. A kormány a megszorításokért a politikai árat megfizette, de a csehek a fellendülés időszakában rakétasebességgel lőnek majd ki mellőlünk.

A Takarékbank elemzői nem tudják értelmezni a sokak által hangoztatott gazdaságpolitikai fordulat szükségességét, annak mibenlétéről ugyanis az azt szorgalmazók hallgatnak, vagy olyan közhelyeket hoznak fel, mint az kiszámíthatóság növelése. Ebben pedig mindenki egyetért.

Mindent egybevetve a 2012-re szóló, júniusban készített növekedési pályát átrajzolták, a 0,3 százalékos helyett 0,8 százalékos visszaesést várnak, amit jövőre 1,3 százalékos növekedés válthat. Az 1,3 százalék mögött az Audi gyár belépése, a Mercedes kapacitásnövelése, az export bővülése, valamint a beruházások és az építőipar esetében előbb már említett bázishatások húzódnak meg. Egy-egy ágazatnál csak abban lehet reménykedni, hogy már tényleg elérte a gödör alját, ahonnan automatikusan csak felfelé visz az út.

Magyarország finanszírozását kedvező esetben 2014 elejéig biztosítani lehet az EU/IMF-hitelmegállapodás nélkül, amennyiben a külső finanszírozási környezet pozitív marad. A magyar állampapírok iránti keresletnövekedés, a hozamok csökkenése és a forinterősödés hátterében egyértelműen külső tényezők, az amerikai jegybank és az Európai Központi Bank kötvényvásárlási programjai állnak, illetve az emiatt kedvezőbbé vált befektetői hangulat. Az országkockázatunk csökkenése sem a kormány politikájának, hanem annak köszönhető, hogy az euróövezet egyben tartása érdekében vállalt erős garanciák miatt az eddig a rizikósabb eszközökre rakódott kamatfelár számottevően mérséklődött.