A bólyi szövetkezet azért indított pert, hogy a bíróság foglaljon állást: jogszerű volt-e a takarékszövetkezeti szféra államosítása.

A júliusban kihirdetett integrációs törvénnyel a parlament arra kényszerítette a takarékszövetkezeteket, hogy alapszabályuk módosításával adják át az államnak közös pénzintézetük, a Takarékbank irányítását. Eközben a Takarékbank olyan jogosítványt kapott, amivel irányítani tudja gazdáit, a takarékszövetkezeteket. A bólyi szövetkezet tulajdonosai közül hatan pert indítottak, mivel szerintük nem volt jogszerű, hogy a törvény nem adott döntési lehetőséget a takszövöknek, hisz az alapszabályt csakis az integrációs törvény által előírt módon lehetett módosítani, az állami parancsnak ellenálló szövetkezetek működését pedig a bankfelügyelet felfüggesztette volna.

A bólyi szövetkezet által kezdeményezett per szerdán startolt a Pécsi Törvényszéken. A bólyiak azt akarták elérni, hogy a törvényszék kérjen állásfoglalást az Alkotmánybíróságtól (AB), s azt követően hozza meg ítéletét.

A bólyi szövetkezet egyébként maga is az AB-hez fordult, s azt kérte, hogy a testület vizsgálja meg, nem sérti az integrációs törvény az alkotmányt. Erre hivatkozva a törvényszék az első tárgyalási napon úgy döntött, hogy nem fordul az AB-hez, hanem megvárja, amíg a testület a bólyiak beadványára határoz az integrációs törvény alkotmányosságáról. Addig a pert a törvényszék elnapolta.

Szigeti Mária, a bólyi szövetkezet ügyvezető igazgatója sikernek minősítette, hogy a törvényszék befogadta a takarék keresetét. Az viszont, hogy a törvényszék nem fordult az AB-hez, rosszul érintette a bólyiakat. A bólyiak beadványáról ugyanis lehet, hogy csak évek múlva határoz az AB, ha viszont a törvényszék kérné ugyanezt, akkor a testület 30 napon belül megfogalmazná állásfoglalását.

A szövetkezet számára félő, hogy mire az AB dönt, addigra az állam – élve a vitatott alkotmányosságú integrációs törvény adta többségi szavával – visszafordíthatatlan folyamatokat indít el a takarékszövetkezetek életében.