A múlt csütörtökön egyszer már megszavazott törvény célja hivatalosan egy kötelező tagságon alapuló takarékszövetkezeti integráció létrehozása. Az állam fontos tulajdonosi pozíciót szerez a szektorban, amit annak átalakítására, professzionalizálására és átszervezésére használ, majd értékesít. A létrejövő takarékszövetkezeti integráció két központi szerve a központi banki funkciókat jelenleg is ellátó Takarékbank és az újonnan létrejövő integrációs szervezet lesz.

Az államfő szerdán nyilvánította ki, hogy a törvény több pontjával nem ért egyet. Arra kérte az Országgyűlést, ismét fontolja meg, a jogszabályban maradéktalanul érvényesülnek-e a hitelintézetek tevékenységének megkezdéséről szóló európai uniós irányelv előírásai. Emellett vizsgálni kell azt is, hogy a jogszabály rendelkezései megfelelnek-e a tulajdonjogra vonatkozó alkotmányos követelményeknek - hangsúlyozta.

A köztársasági elnök emellett a részvényesi jogok maradéktalan érvényesülése érdekében a szervezetek feladat- és hatáskörére vonatkozó szabályozás megfontolását kérte a képviselőktől. A törvény alkalmazhatóságát szolgálná a jogorvoslati lehetőségek felülvizsgálata - állapította meg az államfő, aki azt is megjegyezte: pontosítás szükséges, hogy a törvény a jogrendszer egészébe illeszkedjen.

A törvényjavaslathoz az előterjesztő Németh Lászlóné fejlesztési miniszter nyújtott be zárószavazás előtti módosító indítványt.

Ez átmeneti jelleggel, 2016. január 1-jéig azokat a hitelezési mutatókat minősíti rossznak, amelyeknél a késedelmes hitelek aránya legfeljebb 12 százalék. Az eredeti javaslat 10 százalékot határozott meg. A miniszter indoklása szerint azonban több takarékszövetkezet jelezte, hogy rosszhitel-mutatójuk meghaladja a törvényben meghatározott értéket.

Változás az is, hogy a Takarékbank Zrt. szövetkezeti hitelintézet részvényesei nem a törvény hatálybalépésétől, hanem november 1-jétől kötelesek bankszámlájukat kizárólag a Takarékbanknál vezetni, és le nem kötött pénzeszközeiket a Takarékbank által forgalmazott eszközökben tartani.

A módosítás emellett jogtechnikai pontosításokat tartalmaz, és kiküszöböli azt a hibát, hogy az elfogadott előterjesztés tévesen Budapesti Törvényszékként említette a Fővárosi Törvényszéket (amelyhez jogorvoslattal lehet fordulni a pénzügyi szolgáltatásokért felelős kormánybiztos döntésével szemben).

Rögzítették azt is, hogy az integrációs szervezet és a Takarékbank Zrt. hatáskörei nem érintik a pénzügyi felügyelet hatásköreinek gyakorlását.

A törvényjavaslat újbóli elfogadásáról az azt elutasító MSZP kérésére név szerint szavaztak a képviselők.

Kisemberek pénzére hajt a kormány?

Az MSZP véleménye szerint a takarékszövetkezetek integrációjával a kormány "gátlástalan, szemérmetlen államosítást valósít meg" – jelentette ki Burány Sándor pénteken, budapesti sajtótájékoztatóján.

A szocialista képviselő arra reagált, hogy a parlament pénteken - Áder János köztársasági elnök kifogásai nyomán - új formában fogadhatja el az egyszer már megszavazott takarékszövetkezeti integrációt.

A kabinet lépéseit bíráló Burány Sándor azt mondta, hogy a kormány olcsó populizmussal leplezi saját sikertelenségét és mohóságát. Szavai szerint ennek a mohóságnak az újabb fejezete, hogy a földek lenyúlását, a trafikok haveroknak történő szétosztását és a közbeszerzések lehalászását követően most a takarékszövetkezetek pénze és üzleti hálózata az "újabb konc".

A kormány ezzel "egy gátlástalan, szemérmetlen államosítást valósít meg", amelynek során ráteszi a kezét körülbelül egymillió kisember pénzére és egy olyan fiókhálózatra, amely elsősorban olyan kistelepüléseken van jelen, ahol a nagy bankoknak ez nem éri meg - folytatta.

Szerinte a kabinet felszámolta a jogbiztonságot és most már a kisemberek létbiztonságát fenyegeti.