A korábbi félelmekkel ellentétben az unió illetékesei által első körben elfogadott energiahatékonysági célkitűzések nem rónak elviselhetetlen terheket a magyar költségvetésre – fogalmazott a héten bejelentett uniós döntés kapcsán kérdésünkre Várhelyi Olivér nagykövet, a brüsszeli állandó képviselet helyettes vezetője.

Szavai szerint az uniós bizottságok az összes ezt célzó magyar javaslatot elfogadták. Brüsszel kezdeményezése szerint 2020-ig minden országnak évente 1,5 százalékos energiamegtakarítást kell elérnie, amin belül a középületek 3 százalékát minden évben fel kellene újítani. A brüsszeli tervek szerint ez 2020-ig 20 százalékos energiamegtakarítást eredményezne uniószerte.

A nagykövet áprilisban arra hívta fel a közvélemény figyelmét, hogy az összes honi középület 3 százalékának felújítása évi 200 milliárd forint terhet róna a magyar államháztartásra. Kezdeményezésükre ugyanakkor az unió elfogadta, hogy a szabály kizárólag a központi kormányzat épületeire vonatkozzék – hívta fel figyelmünket Várhelyi Olivér.

Így tehát immár sem az önkormányzatok, sem az oktatási, sem az egészségügyi, sem egyéb nem kormányzati középületek nem tartoznak a felújítandó körbe. Ez viszont várhatóan egyáltalán nem ró terheket a magyar költségvetésre – szögezte le. 2013-tól ugyanis Magyarország jelentős bevételekre számíthat az új, úgynevezett Effort Sharing Decision (ESD) szén-dioxid-kvóták értékesítéséből. Ez pedig – számításaik szerint – teljes mértékben fedezi az érintett épületállomány felújítását, önrésszel együtt.

Az "el nem költött pénz" révén ezen felül is jelentős bevételekhez jut az állam: a felújításokkal ugyanis 30-40 százalékos energiamegtakarítás érhető el. A kormányépületek 3 százalékának felújítása jelentősen hozzájárul a gazdaság egészére vetített, évi 1,5 százalékos megtakarítási célhoz is – szögezte le, hozzátéve: eme szám tekintetében az unió felé fokozatos felfutást vállaltunk, az első időszakban évi 1 százalékról indulva. (Magyarország jelenleg érvényben lévő – tapasztalataink szerint meglehetős nehezen fellelhető – II. Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Terve a 2008 és 2016 közötti időszakra évi 1 százalék – összesen 9 százalék – energiamegtakarítást vállal.)

Várhelyi Olivér szerint a rendszer jövő év elejétől léphet életbe, ha a javaslatot az unió illetékes szervei – például a kormányokat képviselő Tanács és az Európai Parlament – azt elfogadják. A pénzt hitelintézetek bevonásával mielőbb tervezik folyósítani úgy, hogy a bank "előfinanszírozza" a támogatást, és a később ténylegesen érkező bevételek oda folynának be. Ezt a lehetőséget szintén hazai javaslatra fogadta el az uniós fél.

Az EU kohéziós alapjaiból a többi középület felújítása számára is jelentős összegek várhatók – közölte kérdésünkre a nagykövet, megjegyezve, hogy ez esetben viszont az önrész kérdését meg kell oldani. Annak kapcsán, hogy ismereteink szerint tavaly óta egyáltalán nem áll rendelkezésre Magyarországon energiahatékonyságot célzó uniós támogatás, a nagykövet közölte, hogy a keret felszabadításáról szóló uniós tárgyalások továbbra is folyamatban vannak.

A nagykövet szerint ugyanakkor Magyarország tulajdonképpen már teljesítette az unió 20 százalékos célját, ugyanis 1990 óta 40 százalékkal esett vissza a fajlagos felhasználás. Szerinte ez nem pusztán a szocialista ipar összeomlásának tudható be. Szerinte az eredményhez jelentősen hozzájárult az is, hogy azóta energiahatékony gyárak épültek.

Az illetékes Nemzeti Fejlesztési Minisztérium pénteki közleménye rögzíti, hogy a célok tekintetében sikerült az Európa Tanács és az Európai Parlament által is elfogadható változatot kialakítani. Az úgynevezett Energia Tanács luxemburgi ülése kapcsán – melyen hazánkat az atomenergia-szakértőként ismert Kovács Pál államtitkár képviselte – ugyanakkor leginkább Magyarország atomenergia melletti elkötelezettségét hangsúlyozzák.