– A következő időszakban a takarékszövetkezetek és a Takarékbank jelenti majd az állam részéről – a Magyar Fejlesztési Bankkal (MFB) megtámogatva – az agrárhitelezés eszközét. A hazai és nemzetközi finánctőkétől szakszerűen fogjuk elzárni annak lehetőségét, hogy pénzügyi eszközökkel eladósítsa a magyar gazdákat – fogalmazott az MTI beszámolója szerint Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter szombaton, egy hódmezővásárhelyi gazdafórumon.

Lázár János nyilatkozata azért is érdekes, mert egy hét sem választja el attól a háromoldalú megállapodástól, amelyet a kormány képviseletében főnöke, Orbán Viktor miniszterelnök írt alá múlt hétfőn az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) és az Erste vezetőivel. A kabinet a szándéknyilatkozatokban egyebek mellett vállalta: méltányos versenyt és egyenlő bánásmódot biztosít a piacon aktív pénzügyintézetek között Magyarországon, függetlenül azok tulajdonosának nemzetiségétől, összhangban az Európai Unió egységes piaci szabályaival, a szabad és méltányos verseny elveivel. A kormány emellett elkötelezte magát, hogy tartózkodik az olyan új jogszabályoktól és intézkedésektől, amelyek negatív hatással lehetnek a bankszektor jövedelmezőségére.

Az agrárfinanszírozás számottevő piac, a szakemberek pedig a következő években további jelentős növekedéssel számolnak. A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint a mezőgazdasági vállalkozások hitelállománya tavaly év végén 355 milliárd forint volt, a szektor teljes finanszírozási igénye azonban ennél jóval nagyobb, évi mintegy ezermilliárd forint, amelynek jelenleg 40 százaléka kötődik a bankokhoz. Nem véletlenül lát nagy lehetőséget a mezőgazdaságban például az OTP. A Lázár János által korábban többször kritizált Csányi Sándor elnök-vezérigazgató 2013-ban beszélt arról, hogy középtávon 40 százalékra növelnék a bank piaci részesedését, amely jelenleg 15 százalék.

Amint arról beszámoltunk, a Miniszterelnökség az MFB-ből, a Magyar Postából, a Takarékbankból, valamint a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezetéből (lényegében a 120 takarékszövetkezet) álló, úgynevezett nemzeti pénzügyi szolgáltatócsoport kialakításán dolgozik, amely egyebek mellett az uniós és állami források elosztásában kaphat szerepet. A csoport és az FHB tavaly év végén stratégiai együttműködési megállapodást írt alá, amelyben a vidék pénzügyi fejlesztését, közös termékek és szolgáltatások kidolgozását vállalták, míg a Takarékbank januárban állapodott meg az agrárkamarával célzott hiteltermékek fejlesztéséről, valamint az uniós támogatások felhasználását segítő finanszírozási konstrukciók kidolgozásáról. A Magyar Bankszövetségnél kérdésünkre elmondták, hogy a hitelintézeti szektor sok százmilliárd forint kölcsönnel biztosítja az agrárium működését, és a bankok a jövőben is készek és képesek a szektor finanszírozására. A magyar gazdák helyzetét az segíti, illetve az felel meg az EBRD-vel kötött megállapodásnak, ha valamennyi, az agrárium iránt elkötelezett hitelintézet egyenlő versenyfeltételek mellett folytathatja e munkáját – fogalmaztak. (H. B.)