A növekedés motorja továbbra is az export marad, de az pénzintézet a belső fogyasztás és a beruházások fokozatos előretörésével is számol. A jövő évi növekedésben a döntő tényező a kiemelt autóipari és távközlési beruházások átadása és termelésbe állása lesz. Az inflációt az idén 4,0 százalékosra, jövőre 3,1 százalékosra várják. A pénzromlási ütem látványosan a második félévtől lassulhat. Tartósan magas marad viszont a munkanélküliség, a jelenlegi 11,6 százalékról még jövőre is csak 10,4 százalékosra mérséklődhet a ráta.

Az államháztartás helyzete sokat javul, az államadósság a GDP arányos 80 százalékről 75 százalékra süllyedhet az év végére, köszönhetően az államosított magánnyugdíjpénztári vagyon adósságszolgálatra történő felhasználásának. A megcélzott 2,94 százalékos költségvetési deficitet is tarthatónak vélik a Takarékbank elemzői.

A bank elemzői messzemenőleg bíznak a kormány által a Széll Kálmán Tervben meghirdetett srtukturális reformok következetes végrehajtásában, mert e nélkül gondok adódhatnak. Kockázati tényezők közé a megszorítások esetleges felpuhítását, a nyersanyagpiacokon zajló negatív folyamatokat és az euróövezeti adósságválságot tartják. Pozitívan szóltak a konvergenciaprogramban lefektetett célokról is.

Az euróárfolyamot tartósan a 263-267 forintos szintek közé lövik be, de - mint azt Oszlay András szenior elemző a prognózis ismertetésekor elmondta - van még erő az árfolyamban, azaz további erősödést is lehetőnek tartanak. Az összes pozitív hírt még nem árazta be a piac - vélekedett Oszlay. Szerinte a magánnyugdíjpénztárak által átadandó állampapírok "bezúzása" is javíthat az árfolyamon. A monetáris politikában nem látnak túl nagy mozgásteret, azaz a jelenlegi 6 százalékos alapkamat beragadását jósolják az év egészére.