A magyar gazdaság mutatói impozánsak az utóbbi időszakban, de hurráoptimizmusra még nem adnak okot. Ahhoz még sokat kell tenni, hogy a potenciálisan elérhető és fenntartható gazdasági növekedés egészséges szintre érjen. A harmadik negyedéves 1,8 százalékos növekedés kiugró a régióban, de ez csupán néhány negyedévre szólhat, utána visszaelőznek minket a többiek. A potenciális növekedés felpörgetéséhez ugyanis nem elég a katasztrofális tavalyi év után idén a tőle elvárhatóan teljesítő mezőgazdaság és az egyre erősebb feldolgozóipari export, ha a körülmények, alapfeltételek nem megfelelőek.

Márpedig a fenntartható fejlődés érdekében négy területen mindenképpen komoly teendője van a kormánynak – mondta Oszlay András, a Takarékbank elemzési osztályvezetője cége negyedéves makrogazdasági pronózisának szerdai bemutatóján. Első helyen az üzleti környezet javítását említette, az ezt taglaló globális felmérésben a 93. helyre sorolt minket a Világgazdasági Fórum (WEF) legfrissebb versenyképességi rangsora. (Minden szempontot figyelembe véve a 63. helyre vagyunk jók, ami messze elmarad a utóbbi évek helyezéseitől.)

A bürokrácia, a kiszámíthatóság és az intézményrendszer fejlettsége vagy éppen fejletlensége sorolható ebben a kategóriába. A második kérdéses terület a munkapiac, ahol a foglalkoztatás szintje még mindig alacsony, dacára a négymilliósra hízott munkavállalói tábornak. A foglalkoztatási ráta a húszéves csúcs ellenére nemzetközi összehasonlításban még mindig mélyen van, különösen a versenyszférában kellenének új munkahelyek. A következő időszakban előrejelzett 10-20 ezer fős bővítése kevés, főként ha a foglalkoztatottságot növelő közmunkások több százezres számához viszonyítjuk.

Gond van még a munkaerő mobilitásával és a tudásával, a humántőke-kínálatával, ami alatt a képzés színvonalát és a megfelelő szakemberellátást érti Oszlay András. Állami közvetítésre van szükség az egyes ágazatok hatékonyságának növeléséhez. Miután egy vállalat már az összes belső, tehát tőle függő hatékonyságnövelő intézkedését megtette, a további fejlődésben már állami segítségre, hálózatok, klaszterek kiépítésére van szükség, ami egyelőre még gyenge lábakon áll a Magyarországon. Itt az állami szervező szerep kiemelt fontosságú.

Az említett területeken tehát bőven akad tennivaló, ezt a friss, ígéretes növekedési adat sem takarhatja el. A Takarékbank elemzői szerint a tavalyi 1,7 százalékos gazdasági visszesést az idén 1,2 százalékos növekedés válthatja, ebben az utolsó negyedév 2,8 százalékosra várt, éves szintű GDP-bővülése döntő szerepet játszhat. Suppan Gergely vezető elemző szerint ha stagnálna a gazdaság, azaz a harmadik negyedév teljesítményét produkálná, akkor alapból 2,1 százalékra adódna a záró negyedév GDP-többlete az egy évvel korábbihoz képest. A belső fogyasztás azonban hozzáteszi ehhez a magáét, így jön ki szerinte a 2,8 százalékos mutató.

A GDP termelői ágán az idén már mindegyik összetevő plusszal zár: az iparnál ez megszokott, a szolgáltatásoknál újdonság, a mezőgazdaságnál pedig természeti szükségszerűség, látva a tavalyi gyatra szezont. Az építőipar pedig megindul felfelé, elsősorban az uniós társfinanszírozású állami beruházásoknak köszönhetően. Ebben a hétéves uniós költségvetési ciklus idei zárása volt a kulcstényező, a még a kasszában lévő támogatások kiszivattyúzása érdekében "feltorlódtak" a beruházások. Jó példa erre a csatornépítéseknek az előző évihez képest 90 százalékkal megnőtt volumene.

Az építőipar számára a lakáspiac okozza a legnagyobb gondot, a kiadott építési engedélyek száma még tovább csökkent. A lakásépítés történelmi mélypontra ért, és ezen egyelőre a kedvező kamattal kínált hitellehetőségek sem segítenek. A Takarékbanknál 2015-re várják a görcs oldódását, az elhalasztott lakásépítések megindulását. A fogyasztás már hamarabb meglódulhat, de a bizonytalanságtól való félelmek miatt ennek a mértékét nehezen lehet előrejelezni. Mindent egybevetve jövőre 2,2 százalékosra gyorsulhat a gazdaság.

A költségvetés helyzete szilárd, a hiány olyannyira tartható, hogy az év végi osztogatásokra is lesz lehetőség. Vagy bent tartják a pénzt a kasszában, rekordalacsonyra, jóval az előírt 3 százalék alá nyomják le a GDP-arányos hiányt, vagy államadósságot csökkentenek, de az is benne van a pakliban, hogy intézményi adósságokat vállalnak át és fizetnek ki, például az egészségügyben – sorolta a lehetséges verziókat Suppan Gergely.

Az infláció emelkedni fog februártól, de a jegybank által meghatározott 3 százalékos célszint alatt marad 2014-ben is. Inflációs okok nem indokolnak újabb rezsicsökkentéseket – tette hozzá a vezető elemző, bár a Gazprom által szállított orosz gáz árának 20 százalékos csökkentése ehhez még szolgáltatna muníciót. Ezt még az E.On járta ki az utolsó pillanatban. Itt jegyezzük meg, hogy a földgáz-nagykereskedelem államosítását, azaz az E.On üzletágának átvételét a kormány azzal indokolta, hogy ha ő tárgyal (magasabb szinten), akkor nagyobb kedvezményt tud elérni, mint egy német magáncég. A tények ezt az állítását egyelőre nem támaszják alá.