Az idén kiugró, 2,5 százalékos gazdasági növekedést valószínűsít legújabb negyedéves előrejelzésében a Takarékbank. Optimizmusukat két fő tényezőre építik: a reálbérek emelkedésére, ami költekezési hullámra ingerli majd a lakosságot, s a 6,2 százalékban számszerűsített beruházási boomra, ami a jegybanki növekedési hitelprogram és az uniós támogatási források hatékonyabb lehívásának köszönhetően következik be Magyarországon.

A gyorsulás azonban hamar véget érhet – ismerik el a jelentés készítői –, mivel a növekedés fenntarthatóságának garanciáiról maguk sincsenek százszázalékosan meggyőződve, igaz, azért 2015-re behúztak egy 2,4 százalékos GDP-jóslatot. Egyelőre csak arra lehet mérget venni, hogy leszakadási periódusának immár végérvényesen búcsút mondott a magyar gazdaság.

A növekedést az autóipari beruházások termőre válása hajtja elsősorban, de a bővülés egyre több lábon áll, hiszen a tavalyi negyedik negyedéves, 2,7 százalékos éves összevetésű bővülésről szóló GDP-adatban már biztató jelek sorát fedezhették fel az elemzők, így a növekményben már nemcsak az uniós forrásokból feltámadt építőipar és az égi forrásoknak köszönhetően remekül teljesítő mezőgazdaság vette ki a részét, hanem a szolgáltatások és az ipar is hozzátette a magáét.

Ahogy a fogyasztás is, amelynek további fellendülését várják a Takarékbanknál, méghozzá a lakosság részéről 1,8 százalékos pluszköltést vetítenek előre, a közösségi fogyasztás idei bővülését – választási év lévén – még magasabbra, 2,6 százalékra teszik. 

A Takarékbanknál bíznak a kormány hiányleszorító költségvetési politikájának folyamatosságában, azaz ha a helyén marad a választások után is az Orbán-kabinet, akkor a GDP-arányos deficit a brüsszeli tankönyvekben szereplő háromszázalékos szint alatt ragad, egész pontosan 2,9 százalékon áll majd meg.

E téren jövőre még kedvezőbb helyzetet látnak, a hiány 2,6 százalékos szintjét jórészt annak lehet majd köszönni, hogy a GDP nő, vele együtt a nevező is, emiatt pedig a hányados matematikailag is kisebb lesz. Hasonló képlet alapján csökken majd a keddi 3 milliárd dolláros kötvénykibocsátással a 80 százalékos szint fölé nyomuló államadósság is, amit szintén a GDP arányában fejeznek ki.

Az elemzők 78,6 százalékos idei és 77,5 százalékos jövő évi adósságrátát jeleznek előre, azaz a korábban első számú ellenségként aposztrofált államadósság leépítése szerintük folytatódik, ha csigatempóban is.

Sőt, ahhoz, hogy egyáltalán folytatódhassék, az eurónak vissza kellene szorulnia a 300 forintos árfolyamszint környékére, vagy az év végén meg kell majd ismételni a 2013 utolsó heteiben végrehajtott mesterséges – csak a statisztika és a brüsszeli elvárások teljesítését szem előtt tartó – átmeneti csökkentését, amikor is a kormány az összes likvid tartalékát adósságrendezésre fordította, azt a látszatot keltve, hogy természetes módon olvadnak az ország tartozásai.

Ami az inflációt illeti, az a januári nullaszázalékos szintjéről csak lassan tápászkodik fel, ebben a rezsicsökkentési sorozat mellett a még mindig visszafogott belső keresletnek is szerepe van.

Az árindex a harmadik negyedév végéig nem fogja meghaladni az egy százalékot, és az év végére is csak két százalékig „szökik fel”. Inflációs oldalról tehát semmi sem akadályozza a jegybankot a további kamatvágásokban, igaz, ha kontroll nélkül folytatják a csökkentési ciklust, az már komoly kockázatokkal jár. A takarékbanki elemzők szerint azért 2,50-2,55 százalékig el lehet menni, hogy aztán kezdetét vegye az év második felében a kamatemelések sorozata.