Orbán Viktor miniszterelnök a szerdai kormányülés után tesz jelölést a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöki posztjára – közölte a miniszterelnök sajtófőnöke kedden az MTI-vel. Havasi Bertalan tájékoztatása szerint a kormányfő a jelölésről az Országgyűlés elnökét fogja átiratban értesíteni, a jelölt parlamenti meghallgatása miatt.

Király Júlia, az MNB egyik alelnöke hétfőn jelentette be, hogy lemond posztjáról április 22-i hatállyal, vagy már korábban, ha az új alelnököt addig kinevezi az államfő. A jegybanktörvény értelmében az MNB-nek legalább kettő, legfeljebb három alelnöke lehet. Az alelnökök személyére a miniszterelnök tesz javaslatot a köztársasági elnöknek. Az MNB-nek jelenleg két alelnöke van: Balog Ádám és a lemondását hétfőn bejelentő Király Júlia.

Eközben az Origo hírportál arról számolt be, hogy ismét napirendre került a jegybank és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) összevonása. Az elképzelés nem új, először még 2009-ben a Bajnai-kormány vetette fel, majd a kormányváltás után újra előkerült az ötlet, így váltották volna le Simor Andrást. Eddig azonban végül nem ment el a kormány – vélhetően leginkább a nemzetközi szervezetek, az Európai Bizottság és az Európai Központi Bank tiltakozása miatt –, az új alaptörvény átmeneti intézkedései között azonban megteremtette ehhez a lehetőséget.

Az Origo értesüléseit az MNB sajtóosztályán nem cáfolták. Mint mondták: "A nemzetközi tapasztalatok abba az irányba mutatnak, hogy a jegybankok és a pénzügyi felügyeletek összeolvasztásával a pénzügyi rendszer felügyelete és szabályozása hatékonyabbá vált." Hozzátették azt is, hogy "figyelve és követve a nemzetközi fejleményeket, a jegybank folyamatosan vizsgálja, hogy az alapvető feladatai közül a pénzügyi stabilitás fenntartását és erősítését miként tudja hatékonyabban ellátni".

A pénzügyi szektor fölött felügyeletet nemcsak a PSZÁF, hanem az MNB is gyakorol, így a két szervezet összevonása elméletileg akár logikus is lehet, bár a hatékonyabb ellenőrzést meg lehet oldani a felügyelet és a jegybank közötti szorosabb együttműködéssel is. Az unióban akad példa mindkét modellre, bár jellemzően ilyen esetekben a jegybank csak a bankszektor felügyeletét látja el, és a többi pénzintézetet, például a biztosítókat, befektetési szolgáltatókat és befektetési alapokat egy külön intézmény ellenőrzi.