Jelentősen lerövidülhetne a Belgrád és Budapest közötti utazás, ha korszerűsítenék a jelenlegi vasútvonalat. A projekt iránt a kínaiak is érdeklődnek, akik – a szerb közlekedési minisztérium tájékoztatása szerint – készek lennének finanszírozni a munkát. A kínaiak azt is elképzelhetőnek tartják, hogy nagy sebességű, óránként 300 kilométeres sebességre képes szuperexpresszel kössék össze a két fővárost – számolt be az Origo.

A kétségtelenül érdekes kezdeményezés hátterében húsz évvel ezelőtt felvázolt jugoszláv tervek állnak: 1992-ben felmerült, hogy a Budapest és Belgrád közti mintegy 400 kilométernyi vasútvonalon a vágányokat fel kellene újítani. Igaz, akkoriban szuperexpresszről még senki sem álmodott. A jóval reálisabb elképzelésekben "csak" arról volt szó, hogy az elhasználódott pályát óránként 160 kilométeres sebességű közlekedésre teszik alkalmassá.

A nagy sebességű vasút ötletét a szerb közlekedési tárca tájékoztatása szerint Kína vetette fel. A belgrádi kínai követség munkatársai azzal keresték meg Milutin Mrkonjic minisztert, hogy készek lennének finanszírozni a vasútvonal felújítását, ha az három állam – Magyarország, Szerbia és Kína – közös projektje lenne.

A kezdeményezés annyira vonzónak tűnhetett, hogy felkerült a magyar-szerb gazdasági vegyes bizottság december végi ülésének napirendjére is. Szijjártó Péter, a bizottság magyar elnöke szerint a résztvevők abban állapodtak meg, hogy elkezdik a fővárosok közötti vonal modernizálásának tervezését, és megvizsgálják, ehhez milyen módon lehet igénybe venni a kínai miniszterelnök által a varsói látogatása során bejelentett 10 milliárd dolláros közép-európai fejlesztési alapot. A külügyi és külgazdasági államtitkár szerint többek között erről is tárgyalnak pénteken Belgrádban a bizottság szerb társelnökével.

A szuperexpresszek kiépítésében jártas kínaiak ötletének megvalósítása előtt azonban annak ellenére is számos akadály magasodik, hogy a Belgrád és Budapest közötti utat a vonatok úgy nyolc óra alatt teszik meg, és gyakran késnek. A legkomolyabb probléma, hogy a projekt valóban nem több ötletnél, részletei kidolgozatlanok. Amivel a szerb kormány láthatólag tisztában is van. A belgrádi közlekedési tárca még ott tart, hogy szerintük a beruházás megtérülne. De arról, hogy hány vonat közlekedhetne, még korai beszélni.

Mint ahogy kérdés az is, a vonatok milyen útvonalat használnának. Ha a terveknek megfelelően a szuperexpressz a régi vágányok nyomvonalát követő, de teljesen új pályát kapna, az elhasználódott sínek cseréje alighanem másodlagos lenne, de mivel elkerülhetetlen, megdrágítaná a fejlesztést. Ha viszont a régi vágányok cseréjével alakítanák ki a nagy sebességű pályát, a megújult útvonalon rendkívül nehézkes lenne a menetrend kialakítása: a háromszázzal száguldó vonatok útjában ugyanis lassabb szerelvények, személy-, vagy akár tehervonatok nem lehetnének.

A távol-keleti beruházók mindenesetre a szükséges forrásokat a kínai fejlesztési alap Délkelet-Európának szánt keretéből biztosítanák. Készek lennének hitelt is nyújtani a beruházáshoz, amelynek értéke meghaladná a kétmilliárd eurót. A hitelről a magyar és a szerb kormánynak kellene tárgyalnia.