Örvendetes, hogy az amerikai gazdaság kezd magára találni, a nemzeti össztermék reálértékben már hat százalékkal meghaladja a válság előtti szintet. De a növekedés hosszú távú trendjéhez – akárcsak a lassabban bővülő eurózónában – nem tud visszatérni a gazdaság, s ez arra utal, hogy a kibocsátási képesség tartósan meggyengült. Néhány reformra éppen emiatt sürgetően szükség van, írja az Egyesült Államokról szóló új szemléjében a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD), amelynek vezetői pénteken mutatták be a tanulmányt Washingtonban.

A növekedés serkentésének fő eszköze az adópolitika átgondolása lehetne. A fejlett ipari államok körében az amerikai – szövetségi és állami – társasági adó 39 százalékos szintje a legmagasabb. Mérsékelni azonban csak akkor lehetne, ha az Egyesült Államok vezető szerepet játszana olyan nemzetközi megállapodás kidolgozásában és érvényesítésében, amely korlátozná, hogy a multik – függetlenül tevékenységük helyszínétől – a profitot alacsony adószintű országokban, joghatóságokban mutassák ki. Egyszerűsíteni kellene a személyi jövedelemadó rendszerét is, ez jelenleg annyira bonyolult, hogy a legtöbb amerikai csak tanácsadó segítségével képes elkészíteni a bevallást. Sok kedvezményt meg lehetne szüntetni, például a jelzáloghitelek kamattámogatását, vagy más hitelek kamatainak levonhatóságát.

Bőségesen foglalkozik a nemzetközi gazdasági szervezet azzal, hogy a nagy amerikai jólét egyenlőtlenül oszlik meg. A szegények aránya meghaladja az OECD átlagot, míg a gazdagok egyre gazdagabbak lesznek. Az alacsony jövedelmek növelésére az adójóváírás jogosultsági körének szélesítését és az OECD átlagnál alacsonyabb minimálbér emelését javasolják a szakértők. Fontos lenne, hogy ezek a rétegek megfelelő oktatáshoz és egészségügyi ellátáshoz jussanak.

A tanulmány bő teret szentel az energiaiparban megfigyelhető drámai változásoknak. Az új technológiák révén kitermelhető palaolaj és palagáz javítja a versenyképességet és sok új munkahelyet teremt. Az amerikai árak az európai és ázsiai árak negyedére estek vissza. A gáz és az olaj exportja részben engedélyhez kötött, részben korlátozott mértékű az egyelőre elégtelen infrastruktúra miatt, de e tekintetben is változások várhatók.

A palagáz és -olaj előállítása környezeti károkkal jár, ám a földgáz kiszorítja a szenet az Egyesült Államokban, s így könnyebb teljesíteni a károsanyag-kibocsátás csökkentésére tett vállalásokat. Globálisan azonban nem, mert az amerikai szénexport megugrott.
A palaforradalom felvet persze egyéb kényes kérdéseket: mi legyen a többletjövedelemmel. Az OECD szerint előre kellene gondolkodni, s az oktatás fejlesztésével, termelő beruházásokkal, az adósság csökkentésével felkészülni arra az időszakra, amikor e források kiapadnak.