Az eurót pénteken fél háromkor 271,98 forinton jegyezték a bankközi kereskedelemben a délelőtti 270,56 forint és a csütörtök délutáni 271,44 forint után. Ezt követően a nemzetközi devizakereskedelemben 272 fölé gyengült a foint árfolyama.

Csütörtökön nap közben a forint 267 forintos euróárfolyam közelébe ért, ahol az idén január első napjaiban tartózkodott utoljára. Erősödését több kedvező tényező együttes hatásának, elsősorban a magyarországi pénzügyi konszolidációval szemben növekvő nemzetközi befektetői bizalomnak köszönhette.

A forint térségbeli devizatársai is tartották árfolyamaikat a hét utolsó napján az amerikai bankszünnap miatt megritkult piacon.

A dollárt 194,18 forinton jegyezték délután fél háromkor (1,4000 dolláros euró árfolyam mellett), szemben a délelőtti 193,06 forintos (1,4011) és a csütörtök délutáni 193,65 forintos (1,4016) jegyzéssel.

A svájci frank jegyzése 178,46 forint 178,39 forint után, 100 japán jent pedig 202,60 forinton jegyeznek a csütörtök délutáni 201,63 forinttal szemben.

Az állampapírok másodpiacán a hozamok gyakorlatilag nem változtak: a 3 éves lejárat ÁKK referencia hozama 9,24 százalék, az 5 évesé 9,30 százalék, a 10 évesé 9,21 százalék.

Erősödés veszélyekkel

Erősödött a forint, az elemzők máris ennek veszélyeiről beszélnek. Réczey zoltán, a Buda-Cash Brókerház elemzője például arról, hogy szerinte forint erősödése az exporton keresztül kedvezőtlenül hat a gazdasági növekedésre. Eközben a forint a következő másfél évben inkább erősödni fog, és csak átmenetileg várható kisebb gyengülése. Akár 2010-ben, akár előbb történik kormányváltás Magyarországon, az ismeretlen költségvetési politika is kockázatot jelent.

A brókerház elemzői úgy látják, hogy a nemzetközi válságkezelő módszerek negatív hatásainak kezelésére új forgatókönyveket kell írni. A válságkezelő lépések ugyanis jelentősek növelték az amerikai és az eurózóna költségvetési hiányát, ami miatt viszonylag rövid időn belül megszorító intézkedésekre lesz szükség. A költségvetési csapda önmagában is jelentős nyomást gyakorol a meginduló gazdasági növekedésre. Réczey Zoltán megjegyezte, hogy Magyarországon nem volt ugyanis fiskális lazítás, éppen ellenkezőleg, de ez nem jelenti azt, hogy a jövőben nem kell tovább szigorítani a költségvetésen.

A monetáris csapdát az elemzők szerint az a likviditás jelenti, amelyet a gazdaságokba pumpáltak a kormányok, és amely erősödő inflációs veszélyt rejt. Ez ugyanis nyomást gyakorol a monetáris politikára, a kamatok emelésére, amely szintén akadályozza a növekedést. Ha az egyes jegybankok óvatosan emelik is a kamatokat, kérdés, hogy mi lesz a piaci kamatokkal.

Réczey Zoltán megjegyezte, hogy Magyarországon nem volt monetáris lazítás, miközben a piac azt várta. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) viszont egyfajta kényszerpályán mozog, mert a külső árhatások mellett az áfa és a jövedéki adó emelése erősíti az inflációs nyomást. Az elemző megítélése szerint enyhül, de még mindig érezhető az a bizalmi válság, ami korlátozza az MNB kamatcsökkentési mozgásterét. A piaci várakozásokkal szemben a szakértők kevésbé optimisták, úgy vélik: nem biztos, hogy lehetőség lesz a jelenlegi 9,5 százalékos alapkamatot 2010 végére hat százalékra mérsékelni.

Az elemző magyar államháztartás finanszírozásával kapcsolatban megjegyezte, hogy vagy növelik az állampapír kibocsátást, aminek hatására az üzleti szféra kiszorul a hitelpiacról, vagy - ami valószínűbb - újabb IMF hitelre lesz szükség.

Az amerikai bankrendszernek juttatott 975 milliárd, világviszonylatban a bankrendszerbe áramlott 1.470 milliárd dollár ellenére a rendszer komoly likviditási problémákkal küszködik, amit jelez a nagyon alacsony hitelezési aktivitás - jegyezte meg Fazakas Péter elemző. A globális hitelszűke Magyarországon még fokozottabban érződik, ezért könnyen elképzelhető egy második kockázati hullám is, amelyben - a vállalkozások és háztartások pénzügyi helyzetének romlása - komoly veszteséget okozhat a bankoknak. Ezért megítélése szerint nem biztos, hogy a magyar bankrendszer túl van a válságon.