Világszerte összesen 112 milliárd dollárnyi tőkét szívtak föl tőzsdei közvetítéssel a parketten debütáló cégek. Ez az összeg azonban a legalacsonyabb a 2008-ban kirobbant gazdasági-pénzügyi válság óta. A kockázatkerülésnek kontinensenként eltérő okai vannak. Európában a kockázatvállalási éhséget az adósságválság és a nyomban járó recesszió lohasztotta le.

Amerikában a költségvetési konszolidáció sürgető igénye, és az azt körüllengő bizonytalanságok játszották a főszerepet abban, hogy a tavalyi szint közelében rekedt a helyi börzéken elő ízben megjelent cégek száma.

A fiscal cliff, vagyis - a megegyezés híján - a költségvetési szakadékba zuhanó és recesszióba süllyedő amerikai gazdaság rémképe, a 2013 január elsején elvileg automatikusan életbe lépő költségvetési megszorítások és adóemelések körüli politikai huzavona eleve óvatosságra intette a befektetőket és a tőzsdei megjelenésre készülő cégeket egyaránt.

Nem is csak a kilátásba helyezett 600 milliárd dolláros megszorítás, hanem annak a gazdaságra ható brutális következményei voltak elrettentő hatással az érintettekre. Az elnökválasztás, Barack Obama posztján történt megerősítése sem oszlatta el a viharfelhőket, így rengeteg cég inkább takarodót fújt, minthogy bizonytalan környezetben, rosszul megválasztott időpontban, kedvezőtlen befektetői klímában vezesse be részvényeit valamelyik amerikai tőzsdére.

A demokraták és a republikánusok közötti megegyezés az év utolsó napjaira maradt, a nagyobb tőzsdei kibocsátások viszont bizton áthúzódnak a jövő évre. Leszámítva persze a piacvezető közösségi portált, a Facebookot, amely év közepi megjelenésével kiábrándító teljesítményt nyújtott, közönségcsalogatóból hamar igazi mumussá vált a gyors pénzkereset reményében bevásárló tőzsdei befektetők szemében. Három hét alatt 32 százalékos veszteség mindenképpen csúfos kezdetnek mondható.

Ázsiában viszonylag nyugodtan telt az esztendő, ott elsősorban a kínai gazdaság felől érkező hírek határozták meg a tőzsdei hangulatot. A tartósan tíz százalék alatti fejlődési tempóra váltó kínai gazdaság azonban a központi intézkedések hatására stabilizálni tudta helyzetét, s ez a régió tőzsdéin is éreztette hatását, noha részvénykibocsátási boomról itt sem beszélhetünk.

A Bloomberg hírügynökség összesítése szerint Ázsiában a tavalyihoz képest 43 százalékkal, 46,7 milliárd dollárra csökkent a frissen bevezetett cégek részvényeinek kibocsátási összértéke, míg Európában 66 százalékos visszaesés után 9,91 milliárd dolláros volument mértek, szemben az Egyesült Államokkal, ahol csupán a Facebook 16 milliárd dolláros börzei megjelenése tudta szinten tartani az érdeklődést, ami így összességében 41 milliárd dolláros summának felel meg. 

Biztató hír valamelyest, hogy az utolsó negyedév teljesítménye Európában és Ázsiában már a kilábalás jeleit mutatta. A vén kontinensen például az előző év azonos időszakának ötszörösére, 5,71 milliárd dollárra nőtt a tőzsdei bevezetések összértéke, azaz minden második dollár ekkor járta meg a parkettet. Ebben a Federal Reserve által a nyár végén elindított harmadik enyhítési program keretében a piacokat elözönlő dollármilliárdok játszották a főszerepet, a friss tőke ugyanis hamar felfedezte magának az európai piac ígéretes cégeit.

Igaz volt ez Amerikára is, ott 15 százalékos előrelépést volt megfigyelhető az egy évvel ezelőtti aktivitáshoz képest, s ez 8,8 milliárd dolláros tőzsdei forrásbevonásban nyilvánult meg.

Mindent egybevetve a tőzsdére menetelt tervező, de azt az idén elhalasztó cégek tervezett összkibocsátása 115 milliárd dollár volumenű lett volna az amerikai Ipreo piackutató cég számításai szerint, vagyis minimálisan marad el a ténylegesen beszedett 112 milliárdtól. Tavaly óvatosságból vagy más okból kifolyólag csupán 52 milliárd dollárnyi elsődleges részvénykibocsátás ment füstbe globálisan. Az igazsághoz tartozik, hogy az idei statisztikát a Japan Post Holdings Co. „vágta kupán” azzal, hogy 2015-re halasztotta a vállalat 50 milliárd dollár értékűre tervezett tőzsdei forrásbevonását.