A kormany.hu oldalon pénteken megjelent, de február 1-jén kelt levél szerint Matolcsy üdvözli, hogy az EB arra a következtetésre jutott a magyar gazdaságpolitika tanulmányozása során, hogy a GDP-arányos államháztartási hiány az idén 3 százalék alá csökkenhet, és a Magyarországgal szemben indított túlzott deficiteljárás kezdetet óta első ízben akár többletbe is fordulhat az egyenleg.

Matolcsy megerősíti, hogy a reformokat februárban jelenti be a kormány. A miniszter "örömmel" megvitatná ennek elemeit (Olli Rehnnel) "az ECOFIN februári ülésének margóján". (a korrekt szöveg a "margóján" helyett "peremént" említ - a szerk.)

A nemzetgazdasági miniszter Olli Rehn január 14-én kelt levelére válaszolt, amely ugyancsak megjelent a kormányzati portálon. A biztos ebben egyebek között kifejti, hogy államháztartási többlet keletkezhet az idén, ez azonban a brüsszeli bizottság ajánlásaivel ellentétben nem fenntartható módon és nem strukturális intézkedések hatására áll elő, és az államadósság is csak átmenetileg csökkenhet 2011-ben.

"A bizottság ezért indokoltnak látná, hogy javasolja a (tagállamok kormányait képviselő) Tanácsnak, tegyen egy újabb - ötödik - ajánlást Magyarországnak a túlzott deficit leszorítására, tekintve, hogy Magyarország nem vezetett be hatékony hiánycsökkentő intézkedéseket" - áll a levélben.

Olli Rehn azonban - miután megkapta Matolcsy január 13-án kelt levelét, amelyben a készülő reformcsomaggal kapcsolatos szándékairól tájékoztatott - hajlandó újra áttekinteni a helyzetet februárban. Hangsúlyozza azonban, hogy egyelőre nem lehet megítélni a tervezett magyar reformcsomag hatását.

A bizottság szerint a GDP 2-3 százalékát kitevő kiigazításra van szükség. Pozitív fejlemény, hogy a tervezett intézkedések egy részét már az idén bevezetik. Ugyanakkor az eddigi jelek alapján nem világos, hogy a reform költségvetési hatásai elég erősek lesznek-e ahhoz, hogy változzon a magyar gazdaságpolitika bizottsági megítélése.

Olli Rehn szerint fontos, hogy szerkezeti jellegű, és túlnyomórészt a kiadási oldalt érintő reform menjen végbe. Az államadósság-rátát csökkenő pályára szükséges terelni, "szigorúan be kell tartani a költségvetési felelősségről szóló törvényt, (...) és biztosítani kell a megfelelő költségvetési tervezési folyamatokat, valamint az előkészítés, a végrehajtás és a költségvetési törvényalkotás független ellenőrzését és értékelését" - - írta Matolcsy Gyögynek a monetáris és gazdasági ügyekért felelős biztos.

Olli Rehn felidézi, hogy a 16 százalékos személyi jövedelemadó (SZJA) és a gyermekek után járó kedvezmények bevezetése "állandó természetű, fontos adócsökkentést", jelentenek, hatásuk pedig az idén a GDP 2 százalékának felel meg.

Az idei költségvetést elemezve a pénzügyi biztos rámutat, hogy a pénzügyi szektorra kivetett adó, az ágazati különadók és a magán-nyugdíjpénztári rendszer átalakítása révén az államháztartási egyenleg a pozitív tartományba kerülhet, akár 5 százalékot meghaladó többlet is keletkezhet.

A nyugdíjrendszer általalakításának hatására a deficit állandó, fenntartható módón is csökkenhet "feltéve, hogy a második pillér felszámolása végleges. (...) Ugyanakkor ennek a hatása nem éri el a GDP 1 százalékát sem", ami jelentősen kisebb, mint a második pillér megszüntetéséből származó, a GDP nagyjából 10 százalékának megfelelő egyszeri bevétel - teszi hozzá Rehn.

Jövőre pedig már hiány keletkezhet az államháztartásban a biztos levele szerint.A brüsszeli bizottság három forgatókönyvet vázolt fel. Mindhárom forgatókönyv azt vetíti előre, hogy 2013-ban még nagyobbra nő a deficit, az SZJA és a társasági adó további csökkentésének hatására.

Az úgynevezett strukturális hiányt növelő intézkedések és az ideiglenes deficitcsökkentő lépések kombinációjának következményeképpen a strukturális deficit 2010-ben is növekedett, 2011-től pedig gyorsuló ütemben romlik a helyzet - jósolja a bizottság. A GDP 2,5 százalékának megfelelő 2009-es kiigazítást követően 2010-ben már a GDP 0,9 százalékának megfelelő mértékben nő a strukturális hiány, 2011-ben pedig 2,8 százalékkal fog- áll Olli Rehn levelében.

"2010-et és 2011-et együttvéve komoly távolság mutatkozik a 3,7 százalékos romlás és a Tanács által 2009 júliusában javasolt 0,5 százalékos strukturális kiigazítás között" - állapítja meg Rehn. "Mindebből az következik, hogy a 2011-es államháztartási hiány ugyan várhatóan a GDP 3 százaléka alatt lesz, és akár többlet is keletkezhet, ezt azonban nem fenntartható módon éri el" a magyar vezetés - szögezi le Matolcsy Györgynek küldött levelében az EB tagja.

Rehn hozzátette: a GDP-arányos államadósság 2011-ben átmenetileg csökkenhet, "de nem állíthatjuk azt, hogy a Tanács ajánlásának megfelelően határozottan lefelé tartó pályára áll, hiszen a hiánnyal összefüggő folyamatok hatására 2012-től kezdve ismét folytatódhat a növekedés trendje."

Válaszában a nemzetgazdasági miniszter kifejtette, hogy "az új Növekedési és Stabilitási Program alapját hosszú távú, főként a kiadási oldalt érintő intézkedések képezik, tartósan javítva a költségvetés egyenlegét. Ezen intézkedések eredménye már 2011-ben érezhető lesz, ugyanakkor a program teljes hatása 2012 és 2013 során bontakozik ki. Következésképpen konkrét, tartós intézkedések fogják biztosítani, hogy a konvergencia programban vállalt fiskális célszámok teljesülnek".