Sztrájkhangulat Ausztriában
November 22. után bármikor sztrájkba léphet az Osztrák Posta. A döntés egyelőre az üzemi tanács ajánlása, amely még a szakszervezet felsőbb fórumának végső hozzájárulására vár. Az üzemi tanács azért adott hosszabb határidőt a posta vezetésének, mert lehetőséget akar adni arra, hogy a cég változtasson tervein.
Erre nincs sok esély: Anton Wais vezérigazgató az első háromnegyed év üzleti eredményeit ismertetve érintőlegesen kitért a követendő stratégiára, ez pedig nem tér el a korábbi hírektől.
Vagyis, az osztrák posta a jövőben még nagyobb arányban támaszkodik a magán csomagkihordó cégekre, ami azt jelenti, hogy a magasabb bérű és jobb kollektív szerződéssel alkalmazott saját embereiből kevesebbre lesz szüksége.
Wais nem cáfolta azokat a korábbi híreket, hogy a takarékoskodás jegyében 2015-ig 8800 állás szűnik meg, ebből 2800 felmondás útján. Az értesülések szerint a 3000 nyugdíjkorhatárt elérő postás helyébe nem vennének fel újakat, s ugyanennyi közhivatalnoki kategóriába sorolt alkalmazottat egyfajta alapítványba csoportosítanak át.
Az összesen 23 ezer osztrák postai foglalkoztatott fele közhivatalnok – ők „érinthetetlenek”, nekik a törvény értelmében nem lehet felmondani.
A leépítésekkel egyidejűleg a jelenleg országosan működő 1300 postahivatal számát is csökkentik – csak hírek vannak arról, hogy mennyivel. Egyes értesülések szerint mindössze 300 önállóan működő postahivatal marad – ezer pedig átalakul: a helyiségeket kereskedelmi egységeknek adják bérbe, amelyek szerződéses alapon foglalkoznak a postai feladatokkal.
Bár Werner Faymann, a távozó kormány illetékes infrastrukturális minisztere, az SPÖ kormányalakításra kijelölt vezére ezt a filiálécsökkentési tervet „letiltotta”, szakértők szerint ez nem sokat jelent, ilyen hatásköre ugyanis nincsen.
Az Osztrák Posta 51 százalékának még mindig az állam a tulajdonosa, ám Wais cáfolta azt a kiszivárgott értesülést, hogy a karcsúsítási programról már a tavasszal tájékoztatta volna a kormányt.
Ha tehát nem változik a helyzet, a vezetés nem módosítja a drasztikus csökkentés tervét, van rá esély, hogy éppen a karácsony előtti csúcsforgalom idején levél és üdvözlőlap nélkül maradnak az osztrákok.
Hogy a szintén hatalmas elbocsátási hullám előtt álló Telekom Austria is számíthat-e ilyen tiltakozásra, arról egyelőre nincs döntés. A 27,4 százalékos állami tulajdonú cégnél a vezetékes előfizetések drasztikus csökkenése miatt 2011-ig 2500 munkahely szűnik meg, 500 munkatárs elbocsátását még az év vége előtt tervezik.
A cég vezetősége már dolgozik az elbocsátottak helyzetét könnyítő szociális terven, nem téma azonban a teljes privatizáció, ahogyan ezt Werner Faymann, közölte.
A legfrissebb hírek szerint a 31,5 százalékban szintén állami tulajdonban álló, s ugyancsak bajban lévő Austrian Airlines eladása sok huzavona után a célegyenesben van (az új tulajdonos, ahogyan ez várható volt a Lufthansa lesz), de erősödik a kritika: a tulajdonosi jogokat gyakorló ÖIAG (Vagyonügynökség) rossz politikája miatt halasztódott ennyire a privatizáció, s nőtt meg elviselhetetlen mértékre a hiány.
Ez rontotta az AUA tárgyalási pozícióját, és most – anélkül, hogy konkrétumokat lehetne tudni – a cégen belül arra számítanak, hogy az ügylet a 8000 munkahely egynegyedének megszűnésével jár majd.
Az ÖIAG rossz gazdálkodása miatt egyre erősödik a bírálat, s szó van a vezetés felelősségre vonásáról, illetve lecseréléséről. Igaz, az állami tulajdonban lévő osztrák vállalatok listája az egyre előrehaladó privatizáció közepette alaposan lerövidült: annál nagyobb szükség van e megmaradt vagyon jobb irányítására és ügyesebb privatizálására.
A gazdasági élet véleményformálói közül sokan el tudnák képzelni, hogy az ÖIAG a bajba jutott vállalatokat ugyanúgy kisegítené, mint ahogy a bankok mentőövet kaptak, de valószínűbb a másik lehetőség: az ÖIAG vezetőségének menesztése, s személycserék az érintett vállalatok menedzsmentjében.
(BÉCS)
