Új lottó az országban
A cég első emberének tájékoztatása szerint a játékosok számára az egyik legfontosabb kérdésre is megvan a válasz, vagyis egy szelvény az induláskor várhatóan 660 forintba kerül majd. (A játékban szereplő 14 országban jellemzően 2-2,6 euró közötti összegért forgalmaznak egy játéklehetőséget.) Ez az Ötös, vagy a Hatos lottóhoz képest igen borsos, hiszen utóbbiaknál az alapjáték esetenként 225 forint. A viszonylag magas ár ellenére a magyar lélek számára mégis nagyon vonzó lehet az EuroJackpot. Telitalálatánál ugyanis a legkisebb nyeremény is bruttó 10 millió euró, vagyis a jelenlegi árfolyam alapján bőven 3 milliárd forint feletti összeg lehet.
Ha valaki a halmozódás révén megengedett legnagyobb summával távozna, akkor bruttó 90 millió euró, azaz 27 milliárd forint üti a markát. Ehhez arra van szükség, hogy a szabályok szerint a Helsinkiben pénteken tartott sorsoláson az első húzáson 50 számból ötöt, míg a másodikon 10 számból kettőt eltaláljon a játékos. Ehhez azonban hozzátartozik, hogy az igazán nagy magyar nyeremények esetében, vagyis az 5+2 és az 5+1 találatosoknál bár a Szerencsejáték Zrt. fizeti ki a pénzt euróban, de az ehhez szükséges összeget az Eurojackpot konzorcium utalja át a cégnek. Ez pedig bruttó összeg, tehát itthon ez 16 százalékkal (személyi jövedelemadó) olvad, hiszen minden ország a saját adózási szabályai szerint von le a meghirdetett bruttó összegből. Az említett két nyereményosztály alatti nyereményeket viszont forintban vehetik fel a szerencsések, s ez a kifizetés már nettó pénzekről szól, ebből már nem kell adózni.
Szentpétery Kálmán jelezte, hogy szombattól a forgalmazást az összes olyan helyen megkezdik, ahol megtalálhatóak a társaság termináljai, azaz minden értékesítőhelyükön kapható lesz az EuroJackpot. Szavai szerint az eurólottó vélhetően elvesz majd némi piacot az Ötöslottótól, ám kalkulációjuk szerint az újdonság hazai megjelenésével a cégnél a lottójátékok árbevétele összességében mégis növekszik majd. Felvetésünkre, hogy mekkora lehet az idei forgalma a vállalatnak, pontos számot nem árult el, csak annyit jelezett: a tavalyi 243 milliárd forintot jelentősen meghaladja majd.
A vezérigazgató kérdésre válaszolva elmondta, hogy az EuroJackpot hazai megjelenése egy hároméves előkészítő folyamat eredménye. Az Szrt. 2011-ben jelezte a szervező konzorciumnál, hogy csatlakozna a játékhoz. Akkor nagy szándék nem volt a bővítésre, így a társaság a visegrádi országok hasonló cégeivel egy régiós V4 sorsjegyen és V4 lottó megszervezésén kezdett dolgozni. Ez a későbbiekben több kelet-európai országgal is bővülhetett volna. Az EuroJackpot részéről alighanem érzékelték, hogy ebből a kezdeményezésből egy harmadik nagy európai játék is kinőhet – jelenleg az EJ mellett az Euromillions fut még a kontinensen –, így tavaly nyáron jelezték, hogy szívesen vennék a visegrádi országok csatlakozását. Ezek után kezdődött meg az érdemi előkészítés
és együttműködés, amelynek eredménye lett a magyar csatlakozási szándék – említett – szeptemberi elfogadása.
A költségeket firtató kérdésre a vállalatvezető kifejtette: belépési díjként 800 ezer eurót kellett fizetnie az Szrt.-nek, ami kiegészült egy 100 millió forintra rúgó informatikai fejlesztéssel. Szentpétery Kálmán szerint ez az összeg két éven belül megtérülhet.
Az EuroJackpottal az állami monopóliumnál nem állnak le a fejlesztésekkel. Ezekről sok részletet ugyan nem árultak el, ám annyit megjegyeztek, hogy tesztelés alatt áll több tervük. Két hónapja tíz sorsjegyautomatát helyeztek el az ország különböző pontjain, s azt vizsgálják, hogy ezeknek van-e létjogosultsága. A gépeket elsősorban olyan helyekre helyeznék ki, ahol korábban pénznyerő masinák voltak, vagyis elsősorban kiskocsmák lennének az érintettek. Ha a visszajelzések kedvezőek lesznek, akkor egy nagyobb hálózatot alakítanának ki.