Moszkvában, Pekingben és Rijádban nyílik magyar kereskedőház jövőre, Bakuban pedig már a jövő héten megnyílik az első ilyen iroda a Széchenyi Bank támogatásával – mondta a külgazdasági államtitkár a Joint Venture Szövetség konferenciáján, ám félórás beszéde több konkrétumot nem tartalmazott.

A külföldi cégek magyar gazdaságban betöltött szerepéről rendezett eszmecserén ugyanakkor a hallgatóság megtudhatta a politikustól, hogy 2010-ben „a szakadék széléről kellett visszafordítani az országot”, és eközben előálltak "korrigálandó helyzetek". Jó hír volt a jelenlévőknek, hogy Szijjártó elmondta: a kormány is érti, hogy a kiszámíthatóság a cégek szempontjából az egyik legfontosabb tényező, amikor magyarországi fejlesztésekről, beruházásokról gondolkoznak, és „a kabinet igyekszik mindent megtenni ennek érdekében”.

Ám ha van egy világos gazdaságpolitikai vízió, és az azzal járó – egyébként az ország javát szolgáló és a versenyképességet javító – lépések egyes szektorokban, cégeknél profitkiesést okoznak, az nem a bizonytalan, kiszámíthatatlan gazdaságpolitika jele, hanem annak hatása, velejárója – fejtette ki.

László Csaba volt pénzügyminiszter, a KPMG partnere ugyanakkor elmondta: a legújabb versenyképességi jelentések szerint Magyarország szinte minden szempont szerint vesztett pozícióiból az elmúlt években, s ezek a helyzetértékelések akkor is fontosak, ha a kormány nem ért egyet velük, mert a befektetők ezek alapján ítélik meg az országot. A kiszámíthatóságra példát is mondott: ha a kormány már 2010-ben azt mondja, hogy a bankadó állandó teher lesz, annak a pénzügyi szektor nem örült volna, de sokkal jobb lett volna, mint hogy azóta számos vállalásához nem tartotta magát a kormány.

László Csaba szerint a bizalmat nem lehet törvénybe iktatni, a befektetők pedig bizalmatlanul viseltetnek a magyar bíróságokkal szemben, akárcsak az állammal. Utóbbira magyarázat, hogy romlik az állam fizetési morálja, s rendre összekeveredik az állam tulajdonosi és szabályozói szerepvállalása. Európai szinten is kiemelkedő viszont a NAV hatékonysága – tette hozzá. Lászó Csaba figyelmeztetett: a magyar adórendszer nem ösztönöz munkára és termelésre, viszont magas az elvonás szintje, ami nem ideális párosítás.

Leszögezte ugyanakkor, hogy kívülről van bizalom a magyar államadósság visszafizetése iránt, ezért is támaszthatja a magyar államadósságot a nemzetközi pénzbőség. Ugyanakkor, mint mondta, IMF-megállapodás híján ez a helyzet sérülékeny, a nemzetközi események befolyásolják, s a belső üzleti bizalom folyamatosan romlik.

Chris Mattheisen, a Joint Venture Szövetség elnöke, a Magyar Telekom elnök-vezérigazgatója kiemelte: szükség van a gazdaságpolitika egyes elemeinek felülvizsgálatára és mielőbbi korrigálására, a JVSZ pedig nyitott az egyeztetésre. A szövetség új stratégia megalkotásába kezdett, és új szolgáltatásokat indít majd, valamint azt is célul tűzték ki, hogy a gazdasági kormányzattal még jobb kapcsolatot alakítsanak ki. Ugyanakkor, mint mondta, a szövetség új stratégiája keretében megfogalmazta azon gazdasági téziseit, amelyek álláspontja szerint hozzájárulnak a befektetések növeléséhez, a versenyképesség javításához és a gazdasági növekedéshez.