A magyar gazdaságpolitika legfontosabb idei célkitűzése a növekedési fordulat megvalósítása – jelentette ki Szijjártó Péter, a Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkára a Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) sajtótájékoztatóján. Ehhez viszont arra van szükség, hogy a keleti nyitás stratégiáját sikeresen hajtsa végre a kormány. Ennek érdekében hozták meg azokat a döntéseket, amelynek keretében a HITÁ-t átszervezik.

A szervezet átalakításával azt szeretnék elérni, hogy a hazai vállalkozások exportteljesítménye növekedjen, a kormány szerint ugyanis ez az említett fordulat záloga, s ezért is van szükség arra, hogy a HITA forrásainak döntő részét ennek elősegítésére fordítsa – jelentette ki az államtitkár.

A hazai kis- és középvállalkozások (kkv) helyzetét szemléltetve Szijjártó Péter megjegyezte: a foglalkoztatottak 75 százalékát kkv-k alkalmazzák, ezzel szemben az exporthoz való hozzájárulásuk nem éri el a 25 százalékot. Az különösen fájó, hogy a magyar tulajdonú cégekre csupán 12 százalék jut. Ezen mutatókon mindenképpen javítani akar a kabinet – jelentette ki. Ennek érdekében a HITA ügyfélkörét még az idén a jelenlegi kétezerről háromezer vállalkozásra kívánják növelni.

A magyar exporton belül 2018-ra érdemben növelnék a hazai kis- és középvállalkozások arányát, s azt is szeretnék elérni, hogy ugyanezen határidővel az export egyharmada a keleti nyitás stratégiája által érintett térségekbe, az EU-n kívüli országokba irányuljon. Ez érdemi előrelépés lenne – mondta az államtitkár –, ugyanis a KSH adatai szerint a jelenlegi kivitelünk 76 százaléka az unió tagországaiban, 12,1 százalék a közösségen kívüli, de európai országokban, míg 11,9 százalék más kontinenseken talál piacot.

A szándék magyarázataként megjegyezte: a különféle gazdasági előrejelzéseket vizsgálva az körvonalazódik, hogy az európai piacokon jelentős keresletbővüléssel nem lehet számolni, így az erőforrásokat arra kell fordítani, hogy a EU-piacok fenntartása mellett a sokkal nagyobb növekedési lehetőségek előtt álló keleti piacok felé forduljanak a magyar exportálók. Éppen ezért stratégiai kérdés, hogy az EU-n kívüli országok piacai felé, így elsősorban az ázsiai térség, a Nyugat-Balkán, vagy Afrika felé élénküljön a kivitel.

Az államtitkár úgy vélte, a magyar cégek számára az jelenthet nagy lehetőséget, ha csatlakozni tudnak beszállítói programokhoz, ezért kell a HITÁ-nak ezen a területen hatékony munkát végeznie. Hozzátette egyébként, hogy a kormány által kötött stratégiai megállapodások jelentősége abban is van, hogy a hazai vállalatok számára a beszállítói lehetőségeket növelni tudják, különösen a járműgyártás, az elektronika és a gépgyártás területén.

Szijjártó ezenfelül hangsúlyozta, hogy a keleti nyitás sikeressége érdekében a szállító cégek személyes helyi kapcsolatain túl az államközi kapcsolatoknak is működniük kell, ezek alapozhatják meg a vállalatok sikerességét. Ennek következménye az is, hogy a HITA a jövőben a gazdasági vegyesbizottságok működését is a korábbiaknál sokkal jobban támogatja. De a hivatal átszervezése is az eredményesebb exportlehetőségeket támogatja.

Így például külön szervezeti egység foglalkozik majd a magyar cégek piacra jutásával a balkáni és a FÁK-országok irányában. Hasonlóan külön osztály foglalkozik a távol-keleti és a latin-amerikai országok piacaival is. A lehetséges sikerek elősegítése érdekében például Chilében újra nyitja Magyarország a képviseletét, míg Sao-Paolóban a konzulátusból főkonzulátust alakítanak ki. Az afrikai térségben is újra kívánja építeni a kormány a jelenlétet, mert mint Szijjártó fogalmazott, ezt korábban teljesen leépítettük. Ennek egyik eleme, hogy Nigériában is képviseletet nyitunk.

A hivatal tavalyi tevékenységét összefoglalva Dobos Erzsébet, a HITA elnöke kifejtette: a befektetésösztönzési főosztályok által kezelt 89 befektetési portfólió összértéke 1,256 milliárd euró működő tőkét eredményezhet, már amennyiben a beruházások mindegyike pozitívan és a jelenleg ismert beruházási értékkel valósul meg.

Amennyiben valóban a remélt forgatókönyvek valósulnak meg, akkor ezen projektek révén közel 15,5 ezer új munkahely jöhet létre. Az említett 89 projekt ágazati megoszlása ugyanakkor igen koncentrált, elsősorban szolgáltató központok, valamint jármű- és elektronikai ipari beruházásokról van szó. A beruházások nagyságrendje szerint már sokkal egyenletesebb a kép, hiszen öt terület, a turizmus, a járműipar, a gyógyszeripar, a megújuló energia területe és a vegyipar az érkező lehetséges projektek beruházási nagyságrendjénak 63 százalékát adnák.

Az elmúlt év során egyébként a publikus pozitív döntések száma 21 volt – jelentette ki az elnök, amelyeknek az összesített beruházási nagyságrendje 421 millió eurót tett ki, míg az általuk létrehozott új munkahelyek száma meghaladta a 2800-at. Ezeknek kétharmadát hat beruházás, a Rehau, az AVIS, a Konecranes, a Luk Savaria, a Systemax és a Bridgestone fejlesztése adta.